Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

ÖSSZEFOGLALÁS Harsány történetének két küzdelmes évszázadát vizsgáltuk. Egy emberöltőn át élte szabad, földesúri fennhatóságtól mentes hajdúvárosi életét. Azonban mindazok az eredmények, amelyeket a községi önkormányzat terén, mezőgazdaságában és az élet más vonatkozásaiban megteremthettek, a török uralom alatt, majd a török kiűzésének harcai idején veszendőbe mentek. Az újratelepülő lakosságnak már jobbágysors jut osztályrészül. Élete a földesúr által megszabott keretek között zajlik le, de elevenen él a régi világ emléke. A földesúr jogát sohasem ismerték el. Reménykedve ragadják meg az 1790-es évek nagy lehetőségét. Nem látják, ezek az idők gyökeresen különböznek a nemesítések „nagy évszázadától". A tömeges nemesítések, a katonáskodásért szerzett nemesítések kora lejárt. Nem emlékezhetnek reá, hogy maga a kiváltságot adó fejedelem utóda üti adómentességükön az első rést, amikor török uralom alá kerülésük után, adófizetésre kényszerítik őket. Harsányban is a XVIII. század második fele, de főképpen a XIX. század első évtizedei hozzák el a jobbágyi élet megnehezülését. Harsány községre vonatkozó adatok megvilágítják a Körösök vidékén élő parasztság sorsát. Fegyverrel harcolt a törökkel és némettel szemben, perrel küzdött földesura ellen, hogy megvédje földjét, amelyet vérével és verítékével bőven

1 öntözött.