Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

és természeti igazság is, azt hozzák magokkal, hogy elebbeni szabadságába vissza helyeztessék az ország közönséges gyűlése által — mivel az erőszakos elfoglalás által az Ország és Fejedelem között való Bilaterale Pactum sértetett meg, melynek orvoslása az országot illeti."

102 Megostromolták a bihari hajdúk az erdélyi országgyűlést is.

103 Itt ügyüket pártfogolták, az országgyűlés az uralkodónak a hajdú városok szabadságának helyreállítását ajánlotta. A sok kérelmezést még sem koronázta siker. Bár a II. József politikájával szembeni elégedetlenség az egész társadalomban elkeseredett osztrákellenes hangulatot teremtett, amely lehetőséget adott volna a nemesség és parasztság Bécs-ellenes összefogására, a Rákóczi kor óta először, az uralkodó osztály félelme megakadályozta ezt. A nemesség attól tartva, hogy az idegen elnyomás elleni harc a parasztság részéről utóbb antifeudális harcba csap át, kiegyezett a Habsburg uralommal.

104 A hajdúk előtt ezzel lezárult annak lehetősége, hogy az országgyűlés támogatásával megszabadulnak terheiktől. A hajdúvárosok azonban nem adták fel a küzdelmet. Abban a reményben, hogy szabadságukat visszanyerik, 1796-ban a francia háborúk idején, az uralkodó segítségére siettek. A felajánlott hadisegélynek tudható be, hogy ismét napirendre tűzték a városok ügyét.

105 A káptalan földesúri fennhatósága alá került négy falu; Harsány, Tépe, Bagamér és Mikepércs perét 1799. április 13-án kezdték el a királyi táblán. A felperes hajdúk ügyvédje Sárói Szabó Sámuel volt, a káptalant Czagányi András képviselte. 1804-ig vontatottan haladt előre a per. Az 1804. évi Szent Márton napi tárgyaláson már csak a káptalan ügyvédje jelent meg. Ezért 1805-ben az alperes ügyvédje kérte a per törlését. Ettől az évtől kezdve az 1819-ig lefolytatott tárgyalásokon csak a káptalan képviselője volt jelen. Egy 1821. szeptember 21-i határozat tudósíf róla, hogy a pert törölték a királyi táblán.

106 1824-ben újra elindították a harsányiak perüket. 1824. június 21én az ügy képviseletére megbízottakat választottak. „Hajdúi Szabadságoknak vissza állítása végett indított Pereknek újabbi folya102. Körösnagyharsány Ref. Egyház lt. Nyomtatott folyamodvány. 103. Az Erdélyi Három Nemzetekből Alló Rendeknek 790-dik Esztendőben Karátson Havának 12dik napjára Szabad Királyi városba Kolozsvárra hirdettetett és több következett napokon tartatott közönséges Gyűléseikben lett végezeéseknek és foglalatosságoknak Jegyző könyve. Kolozsvárott MDCCXCI; 184. Ref. Koll. Könyvtára Debrecen. 104. Berlász: Az 1784-i erdélyi parasztfelkelés. Tanulmányok. 467. 105. Móczár József: Nagyszalonta 1606—1906. Nagyszalonta. 1906. 63. „Parancsoltatott nekem, hogy adnám tudtokra, hogy ö Felsége azon 300 katonát és lovat, úgy 4000 pozsonyi mérő zab és 1000 pozsonyi mérő gabona ajánlását, melyet kegyelmetek a tudvalevő Communitásokkal együtt tettek, kegyelmesen elfogadta és hogy azálta ö Felsége meggyőződött aziránt, hogy Kegyelmetek is azon hív hazafiak közé tartoznak, akik a mostani háború terhes voltát ismervén a Haza javát igaz szívből gyorsan kívánják elősegélni. Én tehát jelentem Kegyelmeteknek, hogy ezen hívségekkel önként való ajánlásokkal ö Felsége kegyelmét és irántok való hajlandóságát megnyerték" — írja 1796-ban Péchy Imre Bihar megye alispánja a hajdúvárosoknak. 106. O. L. Bírósági lt. Caus. Tab. 6762. 4. Harsány, Tépe, Bagamér, és Mike-Pérts káptalan elleni perének jegyzőkönyve.