Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)

még nem tartott igényt jobbágyai munkaszolgáltatására.

17 A számadás rovatai lehetőséget adnak arra is, hogy összehasonlítsuk az államnak és a földesúrnak fizetendő terhek nagyságát. Ezek alapján megállapítható, hogy Harsányban is, mint az ország más újonnan visszaszerzett területein, az állami kizsákmányolás súlyosabb volt a földesúrinál.

78 1753-ban 53 családfőt írtak össze a megyei összeírok Harsányban.

79 1754-ben 322 Ft volt a porcióbevétel a lakosoktól, tehát átlagosan 6 forint porció jutott egy jobbágyfőre, a taxából befolyt jövedelmet 113 Ft jelentette, a robot váltsága pedig 205 forintot tett ki. Hogyan működött a falu igazgatása? A község életének irányításában, gazdálkodásában és számadásainak vezetésében legfontosabb szerep a bírónak jutott, aki a földesúr megbízottja volt. Bírói számadásait Váradra, a káptalan dékánjához kellett beterjesztenie, aki azt véleményezte. Például az 1754—55—56. évek számadásait kifogásolta és a jövőbeni hibák kiküszöbölésére instrukciót is adott. A bíró fizetése évente egy pár csjzma volt, és 5 forint.

80 Az állami adó beszedése is a bíró feladata volt. 1783-ban egy vármegyei rendelet 50 pálcaütés alatt parancsolta, „hogy a bíró a porcziót a kiosztott paléták szerint, nem pedig rovás szerint szedje". A főbíró mellett állt a tanács a másodbíróval és 10 esküdttel. A tanácsbelieken kívül más alkalmazottai is voltak a községnek. Feladatuk a következőképpen oszlott meg: a haszonbérlő vagy árenda-preceptor, beszedte a robotváltságot, a taksapénzt és mindezzel beszámolt a káptalannak; a malombíró ellenőrizte a malommestert, a malom jövedelmét és a malom kezelésével kapcsolatos teendőket, például gátak, zúgok kijavítását; a borbíró kezelte a korcsma- és mészárszék haszonbérét; a katona- gátbíró a községben szállásoló katonák ellátásáról gondoskodott, a katonák részére kivetett szénát, szalmát szedte be, és gondoskodott a katonák szálláshelyére való elszállításáról. Feladata volt még a Körös gátjának javíttatása. Rajta kívül a halgodnok, székgazda, csapláros és két kisbíró látta el a község gazdálkodásából fakadó egyéb feladatokat. Vakter vagy éjjeliőr és 6 armás őrködött a falu rendjén. A koldus komisszárius a községben minden szombaton összeszedte a szegényeknek járó alamizsnát és azt kiosztotta. A bevételekről és kiadásokról naplót vezetett. 1784-ben még az úgynevezett utcainspektor állítását is előírta egy megyei rendelet.

81 A község 1754-ben 77. O. L. kamarai it. U. et C. Fasc. 84. nr. 1. Bírói számadások, lásd a 74. jegyzetet. 78. A jobbágygazdaságra eső feudális és állami teher összehasonlítására példák: Varga János: A parasztság állami kizsákmányolása c. cikkben. Tanulmányok a parasztság történetéhez. 55. 79. Conscr. Domestica Inc. Com. Com.Bihar. Distr. Szalontaiensis.1752/3. Bihar m. It. D. A. L. ' 80. Bírói számadások. 1574/55/56. 81. Csomor i. m. 114.