Erdei Aranka: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 23. Gyula, 1961)
országgyűléseken állandóan foglalkozni kellett .vele, anélkül azonban, hogy azt meggátolhatták volna. A földesúr szökött jobbágyában munkerőt veszített el, adózóján kívül. Ezért mindent elkövetett, hogy jobbágyát visszaszerezze. A Részekbe szökött jobbágyok megkeresésében ugyanaz volt a gyakorlat, mint Erdélyben. 25 Az 1626. évi erdélyi országgyűlés így intézkedett erről: „Bihar vármegyében jobbágyát senki mandátummal fel nem szokta kérni, hanem az országnak erről való végzése szerint bíróval kérik fel a jobbágyot, akik eddig fegyverrel szolgáltak, ezek után is azok maradjanak helybenregistrumba írják őket, — és ezután paraszt jobbágy embert az városokban befogadni ne merészeljenek a kapitányok sőt ha eddig igen földesúroknak sub poena alatt adják ki. 26 A munkaerő és az adózók elvesztése miatt a rendek tiltakozása állandóan felhangzik az országgyűléseken. „Miérthogy jobbágyunk közül sokan mind itt Erdélyben s mind Magyarországban az hajdúvitézek közé mentenek s naponként mennek, és sem ki nem adják őket, sem adót utáuok közikbe nem visznek: sőt sokan közülők az földesuruk földén lakván, de az hajdúsághoz tartván magokat, sem adót nem adnak, sem az uraknak nem szolgálnak". 27 Mivel a vármegye főispánjának nem volt elég ereje a szökött jobbágyok visszaviteléhez, ezért a nemesség a fejedelem segítségét kérte olyan formában, hogy „udvarából gyalogit adván melléje, kezekben nyakon kötve adatja". 28 Az Approbatae Constitutiones Part. III. Tit. 86. IV. art. már kifejezetten megtiltja a hajdúvárosoknak a szökött jobbágyok befogadását, de mindez a gyakorlatban nem sokat ért, mert a hajdúvárosok maguk mögött érezvén a fejedelem támogatását a törvényekben lefektetett nemesi kívánságoknak és parancsoknak egyszerűen nem tettek eleget. Harsány hajdúváros története sok megoldatlan kérdést vet fel. Milyen fokot ért el városi önkormányzatuk fejlődése, összehasonlítva a hét szabolcsi hajdú várossal? Mennyiben volt lehetőségük mezőgazdasági termelő munkára? Mennyiben mutatható ki a lakosság kontinuitása? Hogyan alakult életük török uralom alá kerülésük után? 211 Milyen volt akkor adórendszerük, megszűnt-e minden kapcsolatuk az erdélyi fejedelemmel? A fenti kérdésekre csak hézagos válasz adható a korra vonatkozó forrásanyag hiányában. Harsány életében egy fél évszázadot ölelt, fel az önálló hajdúvárosi élet (1606—1660). E korszak tárgyalásánál három fő kérdésre szeretnénk válaszolni. Mi jellemezte az erdélyi fejedelmekkel való kapcsolatukat? Milyen volt a megyéhez való viszonyuk? Mikor volt a harsányiak „nagy futása"? 25. E. O. E. VI. 194. 26. U. O. VIII. 317. 27. U. o. VIII. 317. O. L. kamarai lt. U. C. Fasc. 34. nr. 25. 28. U. o. m 516. 29. Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Bp. 1948. 310. — a török uralom alá jutott falusi parasztság történetének sok problémájára, társadalmi és művelődési viszonyainak, önkormányzatának tisztázatlan kérdéseire, Szabó István hívta fel a figyelmet.
