Banner János: Márki Sándor emlékezete (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 21. Gyula, 1961)

35 esztendő után is érzem az utolsó kézszorítás melegét, mint ahogy addig, 20 éven át irányítóan éreztem azt az első bíztató kézszorítást, amely 54 évvel ezelőtt annyi hitet, lelkesedést adott nekem és adott mindnyájónknak, akiknek egyetemi pályánk kezdetén olyan nagy szükségünk volt erre és a vele együtt érzett szerető atyai kéz támogató vezetésére. Ezt jöttem el még egyszer megköszönni most, amikor a szülőfalu emlékezik 107 évvel ezelőtt született jeles fiáról, aki ma is él. A jó tanár csak akkor hal meg, ha az utoljára maradt tanítvány is eltávozott az élők sorából, de a tudós, az író alkotásaiban még akkor is él, ha a különböző szemléletű korok, különböző képpen értékelik is cikkeit, tanulmányait, könyveit, tevékeny életének gazdag termését. Erre a tevékeny gazdag életre emlékeztet a szülőfaluban felállított emlékoszlop, melyet igaz érzésekkel leplezek le és adok át megőrzésre a tanács elnökének, Kétegyháza népének.