Banner János: Márki Sándor emlékezete (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 21. Gyula, 1961)

Dósa nem abból, vagy legalább is nem egészen abból az osztályból származik, amelynek érdekeiért küzd, hanem egynémely köze van a másik klasszishoz is, ahol minden ember „született" vezér. Ennek a másik osztálynak vezetésben való képzettségét hozta magával, egy olyan tömeg élére, amelyben mindenre inkább volt hajlandóság, mint a vezetésre, s az önálló cselekvésre. ...A becsületes történettudós adat kritikájával és lelkiismeretével kétséget nem hagyó világosságával állítja elénk azt a gazdasági, társadalmi és legvégül politikai érdekeket, amelyek vezették. Nem emeli a biztos alapon álló forradalmár piadesztáljára, de adatok és dokumentumok tömegével bizonyítja a szándékai tisztaságát, szükségszerűségét, meg emberi qualitásait. Ennek a könyvnek abszolút becsületessége nem alkuszik meg a maga objektivitásában: sem pro sem kontra." A Neues Pester Yournal cikkírója (sz. p.)

(

" a munkásság szemszögéből igyekszik megítélni a könyvet, ha ugyan éppen ez a hírlap illetékes volna, erről beszélni. „A magyar munkásság Dósában első apostolát és első mártírját látja és ünnepélyesen készül megünnepelni emlékezetét a négyszázadik évforduló alkalmával. Márki előkelő kiállítású és gazdagon illusztrált könyve alapvető munkája a Dósa parasztforradalmának és értékes nyeresége a magyar történetírásnak." Tartoznuk a történeti hűségnek azzal, hogy arról is beszámoljunk, amit Jancsó Benedek közölt Márkival a „Száműzött Rákóczi" szenvedélyekkel telített korában. Ebben az időben „neki akartak menni a könyvnek, mint amely szintén ellentétben áll a közfelfogással". Erre jegyezte meg Jancsó: „tegyék, ha Márkit teljesen népszerűvé akarják tenni!"

66 Márki valóban igyekezett Dósát éppen azért, mert igazságos megvilágításba helyezte forradalmát, népszerűvé tenni, az őt megillető helyre állítani. Ezért figyelmeztette a kolozsvári színház igazgatóját Janovich Jenőt a négyszázadik évfordulóra, amelyen valóban elő is adták Jókai Mór: Dósa Györgyét.

67 A bevezető előadást a kongeniális Márki Sándor tartotta. Az eddigiekben láttuk, a maradi és haladó gondolkodású polgári felfogás kisebb-nagyobb méretű mérkőzését a könyv értékelése körül. De habent sua fata libelli! Nem a más tollán keresztül megszólalt a szocialista irodalom is. Csizmadia Sándor könyvet írt

08 „A nagy magyar parasztforradalom, Dósa György" címmel. Adatait — mint az előszóban írja — Márkitól vette, de tőle semmit, mert véleményei és az adatokhoz fűzött megjegyzései és fölvilágosításai az ő szempontjukból éppen olyan keveset 65. 1914. 14. SZ. 66. 1911. május 11. 67. 1914. április 24. Színlap. 68. Csizmadia Sándor, A nagy magyar paraszt forradalom. Budapest, 1914.