Banner János: Márki Sándor emlékezete (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 21. Gyula, 1961)
lejtették a közoktatási miniszteri törvényben. Utóbbiba éppen nem. előbbibe csak előzetes engedelem adása mellett szabad menni. Bizonyosan nagyon kevés különbség van az erkölcsiség tekintetében a kettő között. Annyit azonban megengedtek, hogy a színházba nem kell a tanároktól kéredzni. Ezután az igazgatóság adhat engedelmet (kár, hogy ez a vívmány is nem 1867-ben történt)... Hogy mit tartalmaznak még a törvények? egy kis Thuniko-helytartótanácsiko m. k. oktatási miniszteri elmesikamlásokát. — Én különben nem hiszem, hogy ezek új törvények; legalább rettenetesen elavult dolgokat tartalmaznak! Hiába nó, ki tehet róla? „Korunk a haladás kora" M. S." la A fegyelmi hullámai túlcsaptak az iskola falain. A Magyar Űjság 20 közölte a kicsapott diákok nevét és nem kis felháborodással írt az eseményekről. A Nagyváradi Lapokban az a Kassára helyezett Károlyi Gy. H. tanár védte az iskola igazát, aki nemcsak Márki Sándorral együtt volt munkatársa ennek az újságnak, hanem volt idő. amikor hosszabb közleményéhez éppen a még valóban gyerek Márki adott kiegészítéseket. A rebellis diák vállalta a nem mindennapi cikkel járó következményeket és a consilium abeundi-val a zsebében hagyta el azt a középiskolát, ahol először találta magát szemközt a törvény rideg betűjével; és ez nem maradhatott hatás nélkül a szabadság szellemétől áthatott fiatal lélekre. Nem követhetjük életpályájának pozsonyi és budapesti szakaszait, dolgos életének iránytkereső éveit. Az aradi reáliskolába megyünk, ahonnan történetírói pályája indult. Nézzük tehát a neves történész indu"! sát, a Lévay-pályázatot, azzal a megjegyzéssel, hogy a tárgy vál •iztását nem ez szabta meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1882-ben a Lévay-díj c 'nyerésére olyan pályázatot tűzött ki, amelyet eredeti kútforrások a 1 pján kidolgozott essay-szerű monográfia megírásával kell kiérdemelni. A pályázó keze nem volt megkötve. Szabadon választhatta a kor-, az embert, és Márki, minthogy közeiállott gondolkodásához, két h''.nap alatt 21 feldolgozta addig gyűjtött rengeteg új levéltári anyagát Dósa Györgyöt választotta, mert a jól ismert nagybirtokot termeiékei :iyé tévő parasztság legzivatarosabb korszakát akarta jelentőségénei: megfelelő igazságos megvilágításba helyezni. Egyik barátjának Mangold Lajosnak írja: 22 „Hártmszáz lapnál terjedelmesebb. Ha lemásolása idejében elkészül, pályázck vele (amit még nem tettem) az Akadémiánál... A források elégtele:: -ége miatt (én ugyan minden hozzáférhetőt felhasználtam) jobbadán i>nk kombináltam, s Dósát egész más, (hitem szerint a helyes) színben akartam feltüntetni; már csak azért is nagy kérdés, boldogulok-e a pályázattal?" 19. Idézve Dús László, Iskolai kuriózum c. cikkéből. Magyar Üjság, 1869. 112. sz. 20. Uo. 21. 1881. szeptember 1—október 30. 22. 1881. október 30.
