Orosz László: Pálffy Albert (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 20. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

I. Pálffy Albert nem tartozik irodalomtörténetünk nagyságai közé. Szülővárosából. Gyuláról korán elszármazott, s csak ritkán, látogatóba járt vissza, ott sem játszhatott hát a város szellemi fejlődését befolyásoló szerepet. A gyulaiak mégis híven megőrizték az emlékét. 1899-ben, másfél évvel a halála után szülőházát emléktáblával jelölték meg. A kor irodalmi korifeusa, Gyulai Pál tartott beszédet az emléktábla leleplezése alkalmából, s ebben — a kor irodalomszemléletének megfelelően — kijelölte irodalomtörténeti helyét, megállapította jelentőségét: hírlapíró és regényíró volt; a hírlapírás terén érdeme a szónokias nemesi stílussal való szakítás, a rövidmondatos, gunyoros, franciás írásmód meghonosítása; a regényírás terén, különösen a pályája csúcsát jelentő utolsó korszakában, a korrajzban, „a társadalmi viszonyok élénk és jellemző feltüntetésében" szerzett legtöbb érdemet. Az emléktábla leleplezése s Gyulai Pál beszéde óta több, mint hatvan esztendő telt el, közben egy olyan történelmi forduló is lejátszódott — a magyar nép felszabadulása —, amely kérdésessé tette múltunkról való valamennyi korábbi ítéletünket. Eljött hát az ideje, hogy kulturális értékei számbavétele során Gyula városának számban és jelentőségben megnövekedett közönsége is újból szembenézzen Pálffy Albert emlékével. Ez a kis füzet ehhez szeretne segítséget adni. II. ÉLETE Pálffy Albert 1820. április 20-án született Gyulán. Apja, Ferenc, a gyulai sóhivatal tisztviselője volt, afféle birtoktalan nemes, de nagymúltú família sarja: távoli ősök révén a Pálffy grófokkal is rokon, mint a közös ,,erdődi" predikátum is mutatja. Nemesi családból származott az édesanyja is: Nyéky leány volt, István főherceg uradalmi .igazgatójának a lánya. Az elemi iskolát Gyulán, középiskolai tanulmányait Debrecenben, Nagybányán és Aradon végezte. Szülei papnak szánták, így került 1837-ben a szabadságharc alatti magatartása miatt hírhedtté vált esztergomi érsek, akkori szatmári püspök, Hám János szemináriumába, Hám Jánost szerepelteti Egy mérnök regénye c. művében. A regény