Orosz László: Pálffy Albert (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 20. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

világban" — mondja a visszautasított vőlegény barátja. — „Amit te akartál elkövetni, az múlt századokba való, amikor az emberek mindenki fölött uralkodni akartak, csak magukon nem. Megengedem, hogy ily helyzetben, mint te vagy a báróval szemben, ha regényt írna valaki rólatok, az olvasó kérlelhetlenül követelné, hogy törj ki, dúlj-fúlj, hordj rakásra borzasztó gorombaságokat, másnap pedig egyikőtöket saroglyán vigyék, obductio végett, a kórházba." (Az én kiemelésem).

31 E két regényből azért idéztem bőségesen, mert szerettem volna minél sokoldalúbban bemutatni Pálffy viszonyát a kiegyezés utáni kor problémáihoz. Nem lehet azt állítani, hogy alaposan látta ezeket. A dolgozó osztályokról nem volt szava. Polgároka: sem ábrázolt, de a polgári és feudális értékrend összeütközését vagyonossá vált köznemesek és elszegényedett arisztokraták viszonylatában megkísérelte ábrázolni. Az arisztokráciáról, az egyházról, a politikai demagógiáról haladó szemléletű bírálatot mondott, ha nem is gyökeresen alaposat és minden vonatkozást feltáróan sokoldalút. Nem érte el az igazi realista irodalom magasságát, de a realizmusra törekedett, s problémája elvileg is foglalkoztatta. A számos különbség ellenére elveiben, ítéleteiben volt valami Mikszáthra emlékeztető. A cselekmény ideje és a szerelmi bonyodalom révén a fentebbi kettőhöz csatlakozik az Anya és grófnő című regénye is, de ez romantikusabb színezetű. Középpontjában egy nagy szerelem áll: egy magyar gróffiú és egy angol lány szerelme, amely végül győzedelmeskedik a grófnő-anya lenéző gőgjén a lánnyal szemben. Igaz, ehhez az is hozzájárul, hogy a lányról kiderül: bárónő és dúsgazdag. Ebben a regényben is vannak korfestő részletek, amelyekre elsősorban a grófi család aulikus és rebellis tagjainak szembeállítása ad alkalmat. A kritika Pálffy regényei közül A régi Magyarország utolsó éveiben címűt emelte ki leginkább. Ez sem regényi tulajdonságaival jeleskedik, sőt e tekintetben az Esztike kisasszony professzora és az Egy mérnök regénye mögött is elmarad. Mint Császár Elemér megállapította, Pálffy legtöbb regényének a bonyodalma azonos: „egy fiatal férfi és egy fiatal leány szeretik egymást, de szerelmük heves ellenzőre talál egy idősebb nőrokonukban, akitől függenek."

32 Ezt történt az Egy mérnök legényében, ez az Anya és grófnéban, ez történik ebben a regényben is. Egy fiatal köznemes, Zsadányi Pál megszereti Frankenmarkt nyugalmazott ezredes leányát, Rózát. Margit néni, Pál nagynénje, ellenzi a házasságukat, s a regény cselekménye lényegében annyi, hogy fokozatosan tudjuk meg, miért. Az ezredes valaha udvarolt Margit néninek, de viszonyuk felbomlott, mert Pál apja, kártyaadóssága miatt, Frankenmarkt fizetésre felszólító levele következtében lett öngyilkos. Ebben a regényben a bonyodalom megoldása tragikus: Róza öngyilkos lesz, mikor Margit nénitől megtudja a történteket, Pál a szabadságharc szolnoki csatájában leli halálát. 31. M, Regényírók 35. k. 312. 1. 32. A magyar regény története. 246. 1.