Orosz László: Pálffy Albert (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 20. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
sadalom súrlódásait próbálja meg ábrázolni a szerző, arisztokrata-ellenes tendenciával. Esztike kisasszony a köznemes Dorozsmay család dúsgazdag örököse. Egy tönkrement gróf, Bendeffy Artúr akarja feleségül venni. A grófi címer, a grófi család előkelő kapcsolatai megteszik a hatásukat, annál is inkább, mert a hihetetlenül naiv leány mit sem tud a szerelem érzéséről. Megtörténik az eljegyzés. Esztike mégsem lesz a gróf felesége: egy rokonszenves, szegénysége miatt szinte nem is arisztokratának számító erdélyi báró, Gencsy Pál veszi el, a „professzora", aki megtanítja az igazi szerelem érzésére. De a báró aligha menne sokra udvarlásával, ha nem segítené a Pálffynál szokásos cselszövény, melyet elsősorban Esztike néhai atyjának barátja s Pál képviselőtársa, Bogárdy sző. Ö sem riad vissza csalárd eszközök igénybevételétől sem. Többek közt elhiteti Bendeffy vei, hogy Esztike jövendő férjének fel kell vennie felesége családi nevét is a magáé mellé. Ez már sok a hiú és gőgös grófnak. A vagyonért hajlandó volna rangján alul nősülni, de arra már nem kapható, hogy grófi neve mellé egy egyszerű köznemesi nevet tegyen. Végül azonban ő sem jár rosszul: megkapja régi szerelmét, Louise hercegnőt, aki ugyan előbb gazdagabb kérőt választott, de nemrég özvegységre jutott. Az Egy mérnök regénye hőse, Szabolcsy Gábor, olyan arisztokrata, aki csak felnőtt férfi korában tudja meg, hogy gróf és hatalmas vagyon ura. Árvagyermekként önerejéből lett vasúti mérnök, majd osztálytanácsos a minisztériumban, s csak származása törvényességét szeretné kideríteni, de eközben kiderül az is, hogy gróf. Még korábban megszeretett egy bárónőt, Réthfalvy Lenkét. Most már társadalmilag felemelkedett hozzá, de annak anyja hallani sem akar róla, mert valaha szerelmes volt az apjába, s az mást vett eL E nagyon mesterkélt akadályt még mesterkéltebb bonyodalom és megoldás követi. Van itt leányszöktetés az erőszakolt vőlegény elől; „korszerű" csellel, egy vasúti kocsi lekapcsolásával kierőszakolt találkozás a szerelmesek között; szerelmi posta — ismét igen modern formában, telefon felhasználásával. Pálffy tudatosan törekszik rá, hogy a cselekménynek ezek a tartozékai a modern embert, a mérnököt jellemezzék, aki nem a nyers erőszakot használja, mint arisztokrata-ősei, hanem a technika nyújtotta eszközöket célja elérése érdekében. Lenke végül természetesen Gábor felesége lesz. Kétségtelen, hogy e regények cselekményében sok a mesterkéltség, mégis bizonyos mértékig alkalmasak a kor egy jellemző problémájának bemutatására. Az Esztike kisasszony Bendeffy grófja — ámbár öszszehasonlíthatatlanul halványabb, vértelenebb alak — arisztokrata párja a dzsentri Noszty Ferinek, s egy ilyen alak ábrázolásának jogosultsága vitathatatlan, hiszen nemcsak dzsentri, hanem arisztokrata hozományvadászok is hemzsegtek a kor társadalmában. Esztike családja ugyan nemesi eredetű, de teljesen polgáriasult: a kapitalista fellendülés idején gazdagodott meg, vagyonát nem földbirtok, hanem részvény és