Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
ki, ill. finomították a régieket. E téren egy-egy műszaki újítás természetesen nagy megtorpanást eredményezett, mint pl. a köbméterszámítás bevezetése 1876. jan. 1-én. (a kubik ,köböl' helyett): Ez .....időközben a gyakorlatban mennyiségszámítási tudományát is fölöslegessé tette..., ezáltal nagyon sok esetben volt perlekedés és zúgolódás a mérnök és a kubikos között s ez tartott mindaddig, míg csak a kubikos is némileg meg nem tanulta az új mértékegység alapján a köbméter számítást." Egyeseket az is bántott, hogy „...ha köbméter is van, csak miért nem fizetnek érte annyit, mint amennvit fizettek egy kubikért?" 52 A kubikosok teljesítményét a kitermelt föld mennyisége alapján kétféle módon lehetett megállapítani: az elhordott föld helyén maradt anyaglelőhely (csatorna, kubikgödör) vagy a földből felépített idom (töltés) köbtartalmának kiszámításával. Legtöbb csalási lehetőség a kubikgödör mérésekor adódott: a talaj felszíni egyenetlenségei miatt ehhez nem voltak elegendők a szélesség, hosszáság és a mélység adatai, hanem középen és egyéb meghatározott pontjain 30—50 cm átmérőjű, kerek, toronyhoz vagy hóemberhez hasonló oszlopot hagytak az eredeti földből. 53 E földoszlopnak a mérésen kívül más szerepe nem volt, legfeljebb a dohányzacskókat, pálinkásüvegeket tartották rajta. 54 A kubikosok — talán a löszbaba elnevezés analógiájára — mondták babának, 1 " bubá-nak, 56 az öregek elvétve figuró-nak 57 a jászok és a tiszántúliak pedig takó-nak. 58 E terminusokat némi jelentéseltéréssel a hajó52. Oláh Mihály: A kubikos néposztály kialakulása és életsorsa. Pécs, 1936. 19—20. 53. Meghatározását és a cselfogás leírását 1. Tömörkény I. i. művein kívül Kétkezi munkások = Vízenjárók és kétkezi munkások. Szeged. 1902. 83.; Kiss L. i. h. és i. m. 275.; SzegSz. I. 191. és 842. továbbá Sághy Géza: A földmunkások helyzete, különös tekintettel Csongrád vármegyére. Bp. 1933. Kézir. 10. E. szerzőkön kívül még többen is foglalkoznak e központi „figurá"-val, néha egymásnak is ellentmondva. így pl. Szabó P. i. m, 1§8. szerint a babát ott hagyják „Ahol legmagasabb a föld. Ahol domb van a dombon." Zalotay E. i. h. viszont így ír: „Nem kellett ehhez (a csaláshoz) más egyéb, mint a terep völgyületében egy-két kubikbabát beállítani úgy, hogy feltűnő ne legyen". 54. „Munka közbe a figurákon vótak a dohánzsacskók, onnan pipáztunk". Halász— Blaskovics József 83 é. kubikos közi. Csongrád, 1952. 55. Ezt az elnevezést a következő helyeken hallottam: Jászárokszállás, Csongrád, Kiskunhalas, Hódmezővásárhely, Mindszent és Szentes. Az irodalomban ezt az alakot közli Betkowski Jenő: A szolnoki hajósok, a csongrádi és mindszenti superok mesterszavai. = Nyr. 76. (1952), 222—224.; Kiss L. 1. m. 122.; Szabó P. im. 188. és 196. 56. Csongrád, Hódmezővásárhely, Mindszent, Szeged, Szentes. írod. Tömörkény I.: A mi „szocialistá"-ink; uő: Förgeteg János mint közerő 17., 18., 19.; uő: Vízen járók és kétkezi munkások 83.; SzegSz. I. 191. 57. Csongrád, Hódmezővásárhely, Mindszent, Szeged, Szentes. írod. Kiss L. i. m. 122.; Nagy Sándor: A szocializmus keletkezése Hódmezővásárhelyen. I. Uo. 124. 67., a kubikosok indulója szövegében: Gátat húznak a víz mellett, pontos magosat,^,• ' r , Figurát is szoktak hagyni elég gangosat. >^"7v 5 • - < V v 58. Jászárokszállás. g V"
