Katona Imre: A bérharc formái kubikmunkán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 19. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

1. „A mérnökök ahogy fejlődtek, emut a babacsinálás."

82 2. „Mikó a műszer begyütt, aztán atyának! Előre tudták, mi van a tőtésbe."

83 3. „Figuraemelés addig vót, még a kubikosokbul nem csinátak felügyellőt."

84 A századfordulótól szemmelláthatóan csökkent a szerepe, a két háború között már alig került rá sor, de bizonyos esetekben (medenceásás, alapkiemelés stb.) máig szoktak babákat hagyni. Korábban sem volt azonban általános, pl. ún. kopott (betemetődött) kubikgödrökben nem is lett volna értelme, csatornán pedig másként oldották meg a mérést. A babamagasítás leleplezésének eshetősége munkafajták és talajnemek szerint változott. Az óvatosabbak csak az esetben nyúltak ehhez a fegyverhez, ha túlságosan alacsonynak találták a babákat, a többség viszont a gyakori leleplezések ellenére is újra és újra megpróbálkozott. Nem minden kubikos értett hozzá, különben is elegendő volt ehhez négy ember, köztük egy hozzáértő bandagazda, akik éjszaka, nagy titokban hajtották végre a cselt.

85 Az ismertebb eljárások a következők: 1. Agyagos vagy nedves talaj esetén elegendő volt a baba oldalát lapáttal, balta fokával ütögetni, hogy keskenyebb és magasabb legyen.

85 2. Legelterjedtebb cselfogás volt a baba toldással való magasítása, amelynek ismét többféle módját ismerték: lemetszhették a baba füves tetejét közvetlenül a gyökerek alatt, elvághatták deréktájt, de legbiztosabb volt a gödörfenék alól 10—15 cm-rel kiásni; ennek megfelelően a friss föld a teteje alá, közepébe, ill. lába alá került. A toldáshoz ugyanolyan minőségű földet kerestek, amilyenből a baba állt, s formában is hozzá kellett igazítani. Többféleképp készítettek toldást is: ásóval babavastagságnyi kört metszettek ki a talajból, kifeszítették és a leemelt babába betoldták; fölöslegesen meghagyott babából is vehettek pótlást: zsákba vagy deszka közé téve vitték a karjukon és építették be.

87 A toldást az eredetihez hozzáfaragták, szükség esetén előbb ledöngölték, meglocsolták stb.

88 3. A toldáshoz hasonló módszerekkel gondoskodtak egész babákról; ha nem kellet nagyon magasat állítani, lehetőleg gödörbe tették és lábánál jól megtaposták a földet. Ha több darabból állították össze, fejét feltétlenül gyeptéglából vágták ki, jobban bíztak azonban az egészben kivágott és óvatosan „átültetett' babában. 82. Varga János 72 é. kubikos közi. Csongrád 1952. 83. Boza M. közi. 84. Török János 62 é. kubikos közi. Szentes, 1952». 85. Az éjszakai időpontról ír Tömörkény I.: Förgeteg János 13. és SzegSz. I. 191. 86. Vö. Kiss L. i. h. 87. A betoldásra külön kifejezés van: Csongrádon alápumpolták, Szegeden pedig aláverték, vö. SzegSz. I. 191. 88. Legrészletesebb leírását 1. Tömörkény I.: A mi „szodalistá"-ink; uő: Förgeteg János 18—19.: uő: Vízenjárók... 83.; Szabó P. i. m. 196.; Veres P. i. h.; Kiss L. i. h.; SzegSz. I. 191. és Zalotay E. i. m.