Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
hozott szigorú ítélet — kik egy stubicai asszonyt, mert boszorkánynak tartották, saját végzésükkel megöltek, elégettek. Az ítélet szerint mind a négyet a nép előtt nyilvánosan, a stubicai piacon homlokukon megbélyegzik s a három bűnösebbet azonkívül még a hóhér botütéssel sújtotta. Egy másik adai Seminay Kristóf jobbágy ellen indított porról szól, egy stubicai asszony elégetése miatt. A vármegye megtudva bűnét, ítélkezett felette. Négy szemtanú szerint e jobbágy volt az, ki az asszonyt a máglyához hurcolta s mikor el akart futni s elesett a nyomorult, megragadta, megkötözte s kötéllel emelte a máglyára. Mint az asszony halálában főrészest arra ítélte a vármegye, hogy előbb a hóhér vegye karddal a fejét és elkövetett bűnének színhelyén tűzze karóra, testét pedig kerékbe törjék 8 . Minden kornak és minden társadalomnak megvan a maga termelési viszonyaiból nőtt, az uralkodó osztály érdekeit szolgáló, eleinte primitiven egybeácsolt, majd aprólékosan kidolgozott jogrendje. Ez a rendszerbe foglalt szabálytömeg néha lemarad az élet fejlődésétől. Elvileg azonban, s nagyban és egészben a gyakorlatban is, betölti hivatását; visszahat a saját gazdasági alapjára s igyekszik azt erősíteni és továbbfejleszteni. Ebben a munkában a vallás, az erkölcs, a szokás, az illem is segítőtársaiul szolgálnak. A történelem tanúsága szerint hosszú századokon, sőt évezredeken át a társadalmi együttélésben jelentős szerepük volt a babonáknak is. Sokrétű nemzetiségének egyik családja a boszorkányhit, amely évszázadok során nehéz felhő gyanánt ülte meg a nép széles rétegeit, minthogy a hatalmon lévők csak félkézzel küzdöttek ellene. A boszorkányüldözés a babona és az uralkodó osztályok szellemi egyeduralmának mérgezett légkörében fogant. Tételes törvényekbe foglalták a boszorkányoknak tulajdonított bűncselekményeket, és az egyes századok műveltségének és közfelfogásának megfelelően hatott vissza a jogrend ezekre a cselekményekre. Nem véletlen, hogy bár »boszorkánypereink vádlottai között minden társadalmi réteg képviselve volt, de mégis a legtöbb a szegény földhözragadt ember.« 0 Ennek elfogadható magyarázatát egyrészt a jobbágyság műveletlenségében, másrészt rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi helyzetében találhatjuk meg. A jobbágyság gazdasági, társadalmi és politikai helyzete sokakat hajlamossá tett arra, hogy a boszorkányoknak tulajdonított rendkívüli erő segítésgével enyhítsen súlyos helyzetén. Ugyancsak a műveletlenség adja magyarázatát annak a különös tünetnek is, hogy az ú. n. boszorkányok közül sokan hittek a maguk rendkívüli hatalmában. Az önáltatás, önszuggesztió szomorú tünetei ezek. Sajátos alkat, főként az idegrendszer beteges elváltozásai nyújtanak tápot az ilyen és hasonló önhiedelemnek. Békés megyében is kedvezett a boszorkányság beteges lelkületre
