Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

hamarjával s meg kent, azt mondotta holnap semmi gcndgya nem leszen, a megkenés után csendesen alhadtam, nyughadtam másnap egészségben keltem felis, Tudom nyilván hogy az eő dolga volt a rajtam tett fájdalom eő gyógyított mégis belőlle. Azt is hallottam a maga szájábul hogy valahol isztok s engem emlegettek és mind tudom mit beszéltek, vagy szidtok, vagy akármit szolyatok felőlem ha csak az ablakomnál ülök is: mind tudom. 36. Tanú: Fazekas István 18 éves: Én Megyeri Györgyné Disznó pásztora lévén, a mezőbül engemet a Boszorkányok vittek, kik voltak nem tudom. Nekem a száram bokában elis tört amikor vittenek, de én azon Boszorkányok között esmértem Sánta Jánost ? s eő volt Zászlótartóijok. Hallottam Dávidnak a szájábul hogy őtet Sánta Mátyásné gyötri. 37. Tanú: Képiró Jánosné 50 éves: Semmi egyebet nem tudok hanem láttam hogy a Menyemnek a Sánta Mátyásné leányának a Párnajábul a kit vélle adott Sántáné a Leányával, vettek ki azon Párnábul valami Csontot, mi szerzet volt nem tudom a Menyémtül hallottam hogy azon párnán nem nyughatott s nem alhatott.-« Képiró Jánosné vallomásával a tanuk kihallgatása véget ért. »Super quae quidem modo« praemissa facta inquisitione seu Testium Collectione, etc. etc. (Erről a most lefolytatott vizsgálatról, vagyis a tanúk aláírásával, szokásos pecsétünk rányomásával megerősítettük és az igazságosság javallására kiadtuk. Bölcskey Miklós Nemes Békés megye törvényszékének rendes szolgabírája.) A per tárgyalására a vármegye törvényszéke 1716. április hó 27-én ült össze Füzesgyarmaton Csipkés Komáromy György alispán elnöklete alatt és Bölcskey Miklós szolgabíró jelenlétében. A szavazatokat jelentő vesszők szerint a vérbíróság 11 tagból állt, de az iratok a bírák neveit — az előbb említetteken kívül — nem tartalmazzák. Komáromy György Békés megye alispánja vádat emel Sánta Mátyás hátrahagyott özvegye ellen, akit a törvényszék elé idéztek és ott megjelent. Az alispán képviseletében a megyei tiszti ügyész, Tolnay István a mellőzni szokottak elhagyásával, a neki fenntartott helyettesítési felhatalmazással a következőket terjeszti elő: a vádlott, amint a múltban, ugyanúgy a jelenben is ördögi mesterkedést gyakorolva nemcsak kiskorúakat, hanem nagykorúakat is megrontott gonosz varázslatával. Minthogy azelőtt az ilyen gonoszságokat a megégetés büntetésével tiltották az ország törvénye és közbzokása szerint: amennyiben az ilyen bűncselekményektől való tartózkodásra reverzális levelet is adott, és mégis folytatta azt, azért az említett bűncselekmény alapos megismerése végett az ügyész nyomozó iratokat (leveleket) terjeszt elő S. betű alatt. Kívánja a tanúkat meghiteltetni s annak alapján a vádlott nőt kínzásra ítélni.