Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 17. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

vallomásában elmondja: a Lakodalomban lévén egykor: eő is ott volt. Elakarván menni a Lakodalomból, Sánta Mátyásné arra kért, hogy ne mennyek el, menjek vissza s hogy vissza nem mentem, megfenye­getett Sánta Mátyásné: megbánod ezt, akkor étszaka kitekeredett a Lábom s most is úgy vagyon, most nem régiben is étszaka reám jött s Bundábul nyerget csinált a hátamra a farmatringja ki nem tölt a Bun­dábul s Ponyva szélébül csinált farmatringot az olta is voltam a há­zában edgyszer s törlögette s mindgyárt leestem a Lábamrul s míg magamat ki nem aluttam, fel nem kelhettem s el nem jöhettem. 32. Tanú: Pap György 29 éves: Hallottam Sánta Mátyásnénak a szájábul, hogy mondotta a Kis Ferencz mostohafiának Tőrös István­nak. Ha: nem szánnálak, minden harmadnap sáron vízen a Pusztárul haza kellene jőnőd Dobozra, hallottam azt is Sánta Mátyásnénak a maga tulajdon szájábul, hogy meg fenyegette Dávidot a Kis Ferencz kondását: No Pogány szülöttem nem vetted el, de várjál, a kit az Anyádbul ki szoplál tejet keserű lesz, hogy osztán Dávid meg házaso­dott, mindgyárt meg nyavalyásodott a fenyegetés után. Hallottam Dávidnak a szájábul hogy őtet Sántáné tördeli s az Ördögök kínozzák, azon nyomorúságban levén Dávid a Kis Ferencz Pásztora hallottam, hogy kínlódási közben mondotta: Jaj nekínozz, ha magát megölsz is már, a Feleségemet ne báncs. A Pusztán laktunkban is láttam, hogy úgy öszve tördelték Dávidot, hogy semmi testét meg nem mozdíthatta egyebet a kisújjánál a nyavalya miatt: de őrdőg vesztegette é nem tudom nyilván. 33. Tanú: Tőrös István 22 éves: Sánta Mátyásné azt mondotta nékem magamnak, ha: nem szánnálak úgy minden héten haza kellene tenéked a Pusztárul jőnőd. Azt is hallottam a maga saját Sánta Má­tyásné szájábul hogy soha se éjjel se nappal nem isztok ollyan helyen hogy én nem tudnám ha : csak az ablakon kinézek is. 34. Tanú: Kovács György Dobozi 37 éves: Mikor Sánta Mátyásné a maga Leányát haza akarta adni a Mátkájának a mely Párnát készí­tett volt nékie, hogy vele adgya, az idő alatt a maga saját Fia Sánta Jancsi azon Párnán hált s rajta nem nyughatott, más testvére ismét Sánta Mátyásné azon Fiának alá akarván vetni azon Párnát s nem hadta Jancsi maga alá vetni, az Anya Sánta Mátyásné ki bontotta a Párnát, azon Párnábul edgy hosszú Takaros tollat vet ki a kinek a béli gyapjú madzag volt, a mellyet Sánta Mátyásné maga széllyel tépett és széllyel hánt. az után a Párnát be várta, a ki annak utána rajta fekütt semmi nyavalyája nem lett. 35. Tanú: Pap Mihály Dobozi 22 éves: Egykor a tűz mellett fűtőzvén és ülvén, Sánta Mátyásnétul nem maradhattam reám jővén Csiklandozott, harapdált, de: nékem nem lévén kedvem semmihez: megfenyegetett, s rajtam nagy fájdalom esett, mondom az édes Anyámnak hijja elő Sántánét had kennyen meg: eljött hozzám nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom