Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Veress Endre: BÁTHORY ISTVÁN HABSBURG-ELLENES POLITIKÁJA
rágalmak alapján. Ismételt hűségnyilatkozatát azonban a császár végül is úgy értelmezte, hogy Báthory csupán helytartója néki abban az országrészben, amelyet már a váradi béke óta Magyarország tartományai közé soroltak. Báthory elsősorban a porta támogatására számított, tudván, hogy a bécsi udvar és politika titokban mindent elkövet majd ellene, abban a mértékben, amint Erdélyben hatalma növekedett. István már fejedelemmé választása előtt megszerezte a szultán egyes pártfogását. Erről őt megválasztása napján értesítette a magyar származású Arahát csausz. Miksa bízott az új erdélyi fejedelemben. Tiszteletméltó, lovagias férfiúnak tartotta. Hamarosan mégis feltámadt benne féltékenysége és megbuktatására megfelelő embert keresett. Ezt meglelte Békés Gáspár személyében. Öt János Zsigmond követeként ismerték meg és találták alkalmasnak céljuk elérésére. Berkes egy ügyes, ravasz, de csekély képzettségű bánsági kisbirtokos volt. János Zsigmond uralkodása elején került a gyulafehérvári udvarba s ott annyria behízelegte magát, hogy a fejedelemnek hamarosan legfőbb tanácsadója és bizalmasa lett, olyannyira, hogy az nélküle semmit el nem intézett. Neki sikerült a speyer-i egyezségben befejezni a Miksa császárral még Báthory István által kezdett, de megszakadt tárgyalásokat s ez a máiévek óta nélkülözött nyugalmat végre visszaadta Erdélynek. Bekes fáradozásai jutalmául megkapta Fogaras várát és kiterjedt uradalmát. Itt szövögette azután nagyravágyó terveit, amelynek János Zsigmond halála után reménykeltővé váltak, kivált azáltal, hogy a portának kétszeres adót ígért. Kiskirálykodása okozta vesztét. Báthory ugyanis — kémei révén — minden mesterkedéséről idejében értesült s hirtelen rajtaütött fogarasi várában. Bekes alig bírt elmenekülni. Meg sem állt Bécsi, császári pártfogójáig. Miksa ellátta pénzzel és hadifelszereléssel s megbízta azzal, hogy Báthoryt buktassa meg. Ámde a kerelőszentpáli csatában vereséget szenvedett, úgyhogy viszsza se térhetett többe Erdélybe. Báthory tekintélyét ez a győzelme igen nagyra növelte a portán is, amelynek biztatására most már a megüresedett lengyel királyi trón elnyerésére is megindíthatta diplomáciai tevékenységét. Ez sikerült is neki. 1576 elején távozott Erdélyből és Krakkóban lengyel királlyá koronáztatta magát. Tíz esztendeig uralkodott Lengyelországban. Ez idő alatt rendet teremtett a lázongó főurak között s az ország területét is gyarapítá a visszaszerzett gazdag tartományokkal. II. Hogy az Erdélyből lengyel királyságra jutott Báthory István mennyire szívén viselte új méltóságában is nemcsak Erdély, hanem az egész magyarság ügyét is, semmi sem jellemzi jobban, mint az a tény,
