Csatári Dániel + Veress Endre: Veress Endre emlékezete + Báthori István habsburg-ellenes politikája (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 16. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Veress Endre: BÁTHORY ISTVÁN HABSBURG-ELLENES POLITIKÁJA
a nemzeti pártnak teljes bizalmat biztosítván, 1556 őszén visszahozták Izabella királynét, immár tizenöt éves ifjúvá serdült fiával, János Zsigmonddal, Lengyelországból. Kolozsvár kapui előtt egy délceg ifjú, Erdély leggazdagabb férfiúja, sornlyai Báthory István üdvözölte a visszatért királynét. A rendek nevében kijelentette (reánk maradt beszédében), hogy ^megbüntetve valánk, amiért idegen kormány alá adtuk magunkat és az ország nagyobb részét a szüntelen való hadakozás méltán elemésztette, mivel a királynéval kötött frigyet nem tartottuk meg és idegen oltalmazókat tápláltunk. Ezért bocsánatát kérve, kérem, legyen ennek utána hív népének kegyes pártfogója, minihjgy a haza úgyis keservesen tapasztalta, hogy az idegen kormányzás mindenkor káros és veszedelmes. Mi hűségesen fogjuk szolgálni.« Szolgálták is haláláig a pompakedvelő szépasszonyt, aki a gyulafehérvári udvarban egy időre kisebb körben visszavarázsolta Mátyás fénykorát. A pompára, meg az olasz építőmesterekkel újjáépített régi püspöki palotára a katolikus egyházi javakat használta fel a nagy többségben immár protestáns vallású rendek határozata szerint. Ez az okos beszéd a szónokot egyszeriben kortársai fölé emelte. Miután Izabella az osztrák kézből visszahódított Várad kapitányává nevezte ki, befolyása is megnövekedet-t a gyulafehérvári udvarban, lévén a kapitányság a fejedelemség után a legmagasabb méltóság. Tanácsát és köztevékenységét tehát nemigen nélkülözhették, de mivel kényes állásában Erdélynek sokat kellett szenvednie a császári hadak becsapásaitól, mert az elhódított földeket végre is a török szállja meg, 1562 elején azt ajánlotta János Zsigmondnak, hogy kössön békét Ferdinánddal. Báthory hasznos tanácsa meghallgatásra talált. A rávonatkozó tárgyalásokat ő maga indította el Bécsben s folytatta is több ízben. A tárgyalások évekig elhúzódtak és István királyra vonatkoztatva rosszul végződtek, mert a bécsi udvar zokonvette, hogy miközben az erdélyi fejedelem követe úton volt, Báthory egy második utasítást küldött utána. Ez — eltérően első megbízó levelétől — az Erdélyen kívüli részek minden földjét kívánta, egészen a Tiszáig. Ezért a császár Báthory eljárását kétszínűnek találván, őt hirtelen (1565. június 5-én) elfogatja. Báthory István harmadfélévi bécsi fogsága egyáltalán nem volt valamiféle egyszerű áristom. Hónapokig egy szűk, undorító szállásban lakott és sokáig még sétálni sem engedték. Azért mégis mindig kellemesen emlékezett meg róla, mert rendelkezésére állott a gazdagon felszerelt császári könyvtár valamennyi könyve. Általuk értelmét és latin tudását fejlesztette, történelmi látókörét pedig tágította. Fogsága hasznos volt abból a szempontból is, hogy a császári udvar embereit közelről megismerhette és tapasztalhatta rendkívüli közönyüket és ellenszenvüket minden üggyel szemben, ha magyar volt vagy erdélyi.
