Sonkoly István: Erkel Bánk bánja. Erkel kéziratos férfikara Gyulán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 15. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

ERKEL KÉZIRATOS FÉRFIKARA GYULÁN Erkel Ferenc működése teljességgel egybeforr a magyar énekes színpad kibontakozásával s így operái kerülnek az érdeklődés hom­lokterébe. Még a népszínművekhez szerzett kísérőzenéinek vizsgála­tával is adós a zenetudomány, nem is említve zenekari-, zongora-, he­^ gedű- és kórusműveit. Bár férfikarai nem tartoznak sem a kóruslitte­ratura, sem a Mester művei legjavához, ismertetésük még sem hiába­való. Miként a nagy költők egy-egy alkalmi verse is bekerül a kritikai kiadásba, úgy Erkel kórusai mellett sem haladhatunk el szótlanul. • Operáiban döntő jelentőséget biztosít a kórusnak, mely érvényesíti maradéktalanul a nép akaratát, önálló kari szerzeményeit; mind a vegyes-, mind a férfikari műveit egy-egy alkalmi ünnepség, jubileum hívja életre. Tekintsük át néhány férfikarát. A pesti Nemzeti Kör fennállásának három éves évfordulójára, a Hunyadi bemutatása évé­ben keletkezik a Köri kördal. Szigligeti Ede temetésére a gyászkara, s Elvennélek én, csak adnának, valamint A faluban utcahosszat kez­detű két Petőfi-kórusát már beárnyékolja a közelgő halál: ezek az 1892-es dalosünnep bemutatószámai 1 . Fúvószenekari kiséietes Dalárdainduló ját szülővárosa kéri, s ugyanitt mutatja be ezt 1872. augusztus 3—5 között a békésmegyei da­lárdái fia, Erkel Gyula vezényletével. Ugyancsak Gyulán kerül elő­adásra a Buzgó kebellel c. férfinégyese is a plébánia templom alapí­tásának centenáriumi ünnepségén 2 . Erkel egyik bemutatón sem vehet részt, más vezényel, mégis cselekedetéből kitetszik a szülővárosa iránti hűség, ragaszkodás. Erkel sűrűn hazarándul Gyulára s szívesen vál­lalja ennek megbízatásait. Szó sincs alapos, elmélyülő kórusmű kom­ponálásáról, hiszen a szövegíró, Göndöcs Benedek 1875. október 30-án küldi el Erkelnek a megzenésítésre szánt versét, majd november 21-én sürgető levelét. A második felhívásra azonnal megküldi a Mester a kórusát, mert november 28-án már meg is köszöni Göndöcs a meg­zenésítést, s egyben meghívja Erkelt az ünnepségre 3 . Ám, amint kide­rül a tudósításból, színházi elfoglaltsága gátolja Erkelt a megjelenés­ben. A mű eredeti kézirata a gyulai múzeumban van ma is, má­solata az Országos Széchenyi Könyvtár zeneműtára kézirattárában is

Next

/
Oldalképek
Tartalom