Dorogi Márton: Adatok a szarvasi szűcsmesterséghez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 13. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
eső, vagy hó esett, fehér abroszt terítettek rá, úgy mentek benne a templomba. Csak asszonyok hordták. A lány stafirungba kapta. 25—30 forint volt az ára. Rendszerint kettő is volt belőle. Amelyik elpiszkolódott, azt otthon a ház körül is használták, kötőt kötve maguk elé. Szabása. A kozsuk szabása, bár első tekintetre komplikáltnak látszik, mégis igen egyszerű (7. ábra). Tulajdonképpen palást alak, egyetlen bőrből szabva. Az ujja helye ki van kerekítve. A hátuljába középen ék alakú, két oldalt pedig trapéz alakú betoldás van, ami igen bővé, fodrossá teszi. Ezt a fodros hátsó részt nevezik szoknyának. Az alj kerülete a betoldásokkal 220—240 cm, ami miatt eláll a testtől, így a kozsuk jóformán csak a vállakat melegíti. Természetesen ez a szabás forma tisztán alig fordul elő, legtöbbször toldva, foldva van különösen a prémezés és az irhák alatt. A kozsuk alapanyaga jórészt tagolt szélű irhafoltokkal van borítva. Így a hátfoltja derékig ér, az ujjabetoldást is körül széles vállfejirha borítja. Van elejirhája a prémezés mellett, hátul szoknyairhája, ujjairhája, és zsebfoltja. Az irhák széle dekoratívan ható irhoválással, irházó öltéssel van leöltögetve. Az öltögetés alatt az irha szélén fekete selyemszál fut, amely kiemeli az irha mintásán tagolt szélét. Díszítése. Az irházás is egyik dísze a kozsuknak. Fődísze azonban a hátfolt és a szoknyairha hímzése (5—6. ábra). A hímzések pontosan követik az irha tagolt szélét, megerősítve azt a tételt, hogy a hímzések elsősorban az irházások szélén keletkeztek. A mintákat apró pároslevélsorok adják, melyekből bimbók hajolnak ki. Jellegzetes és egyben legnagyobb motívuma a rózsa. Az egész hátközépet beágazzák ezek az aprólékos, igen finomművű kompozíciók. Az elej és az ujja irha almás széle mellett is párosleveles minta helyezkedik el. A hátirha két szélén az úgynevezett szarkaláb (sztrahacsjanoha) tömött, keskeny csíkja helyezkedik el, mintegy kontúrok közé zárva a hátközépvirágozást. Az egyes kozsukok díszítései folthatásban és vonalvezetésben teljesen megegyeznek, de kompozíciójukban is alig van eltérés. A hímzések uralkodó színe a fekete. Előfordul még a sötétzöld, a püspöklila és a sötétkék. Más bundákon a püspöklila helyett terrakotta szerepel. A í>unda-elején zsinórdísz van, kötött gombokkal. Az alja szegetlen. Iíf~ TN Férfi kozsuk Emlékezés szerint a férfiak is viseltek kozsukot. Ezek derékba szabottak és igen fodrosak voltak. Elej- és hátirházása a császárvágás