Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
Bevezetés
lista nagyüzem javára kedvezően eltolta a korábbi birtoklási arányokat. Ezenkívül az utóbbi tíz évben jelentős területek kerültek a termelőszövetkezetek használatába is. Mindezek a változások óriási befolyást gyakoroltak a város mezőgazdasági fejlődésére. A birtokarányok ilyen nagymérvű eltolódásai vetették meg az alapját annak, hogy Gyula városa 1959 december végére Békés megye első termelőszövetkezeti városa lett. Itt csak röviden hivatkozhatunk arra, hogy ezt a fejlődést nagymértékben befolyásolták a korábbi évtizedekben már kialakult tulajdoni- és birtokviszonyok. A birtoknagyságok és a mezőgazdasági üzemi formák között ugyanis letagadhatatlan materiális kapcsolat van. A szocialista üzemi formák kiindulási alapját a fennálló üzemnagyságok adják, minthogy a gyenge törpeüzemek sokkal gyorsabban alakíthatók át szövetkezeti gazdaságokká, mint az erős, jobban jövedelmező középparaszti gazdaságok. Ezekre az összefüggésekre itt csak röviden utalhatunk, minthogy ez a rövid tanulmány még gyulai viszonylatban sem vállalkozhat a tulajdoni- és birtokviszonyok, valamint az üzemi formák kapcsolatának részletes feldolgozására.