Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

5. A termelőszövetkezetek megalakulása

1959. év közepéig úgy látszott, hogy Gyula és környéke a termelőszövetkezetek fejlesztésében jócskán lemaradt az országos és a megyei átlagtól, minthogy Békés megye területén 1959. őszén 55% volt a termelőszövetkezetek által művelt föld területe és az állami gazdaságok területe, ilyen területen már a szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyt, míg Gyulán az állami gazdaság és tangazdaság területének hozzászámításával ez az arány csak 33%-os volt. Azonban ez a lemaradás csak látszólagos volt, mert közben szívós harc folyt a meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításáért, gazdaságos üzemszervezésükért és eredményeik fokozásáért. Szükséges ez állítások bizonyítására néhány számadatot is bemutatni: Az 1958-as év terméseredményeinek összehasonlítása azért is érdekes, mert ebben az erősen aszályos esztendőben jobban érvényesült a szocialista nagyüzemek korszerű agrotechnikája és megmutatta a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Néhány adat a különböző gazdasági szektorok 1958-as átlagterméséről: Állami gazdaság Tsz-ek Egyéni gazdák Búza 12,07 q 7,8 q 5,2 q Öszi árpa 15,07 q 12,3 q 7,0 q kat. holdanként. Az 1958. évet megelőző három év átlagát is hozzászámítva az 1958-as év átlagához, az összehasonlítás az alábbi képet adja: Termelőszövetkezetek Egyéni gazdák Búza 8,80 q 7,30 q Öszi árpa 12,15 q 9,62 q Tengeri 14,40 q 12,10 q A fejlődést jól jellemzi az is, ha megvizsgáljuk a gyulai termelőszövetkezetek 1959. évi összesített átlagos terméseredményeit is: Termelőszövetkezetek Egyéni gazdák Búza 10,9 q 7.8 q Öszi árpa 15,6 q 11,2 q Tengeri 19,2 q 17,08 q Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a termelőszövetkezetek átlagos eredményei, mert egyes fejlettebb termelőszövetkezetek eredményei lényegesen jobbak. így 1959-ben a Népköztársaság — az elsőnek alakult gyulai termelőszövetkezet — őszi és tavaszi árpatermése holdan-