Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

5. A termelőszövetkezetek megalakulása

valamint egyéb öntözőberendezéseket 1956-tól kezdődően már a gépállomás kölcsönözte, kezelte és javította. Nagy segítséget nyújt a gyulai gépállomás az összes gépi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez, az 1959. évi cséplési munkákhoz 20 db aratógépet és kombájnt biztosított, a termelőszövetkezetekben 3 kombájn és 5 aratógép dolgozott. Ugyanilyen nagy jelentőségű munkát végzett az őszi szántások idején; 1959. október közepéig már 2217 kat. holdon, december közepéig már 4000 kat. holdon végezték eí a mélyszántást. A termelőszövetkezetek megszilárdításában is fontos szerepük van a gépállomásoknak. A megszilárdítás elképzelhetetlen a gépi munkák kellő megszervezése és végrehajtása nélkül. Nem elég ugyanis a kisparcellákat nagyüzemi táblákba összevonni, felállítani a nagyüzemi szervezetet, a gépállomásoknak is meg kell birkózni a megnövekedett termelőszövetkezeti szántóterületek gépi munkáival. 5. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSA A szocialista mezőgazdaságnak egyik szervezeti formájáról: az állami gazdaságról már egy előző fejezetben beszámoltunk. A másik szocialista szervezeti forma a dolgozó parasztság közös gazdasága: a termelőszövetkezet. Amíg az állami gazdaság a kevésbé elterjedt, addig a termelőszövetkezet az általánosabb, a szélesebben elterjedt szocialista nagyüzemi szervezet. Éppen ezért a mezőgazdaságnak e szocialista szervezeti típusával részletesebben kell foglalkoznunk. A gyulai termelőszövetkezeti mozgalom már több mint tíz éves múltra tekinthet vissza. A város első termelőszövetkezete, a Népköztásaság, az 1948—49. gazdasági évben alakult meg. Majd a Petőfi, Erkel, Rákóczi, Béke tsz-ek kezdték meg működésüket. A gyulai termelőszövetkezeteknek úgyszólván önerejükből kellett kifejleszteni gazdaságukat, megteremteni gazdasági központjukat, épületeit, istállóit, minthogy a városban nem volt olyan nagygazdaság, amelynek központjában termelőszövetkezetek alakulhattak volna és amelynek épületeit, felszereléseit az alakulás első éveiben felhasználhatták volna. Az ellenforradalom Gyulán is nagy erőfeszítéseket tett a termelőszövetkezeti mozgalom felbomlasztására. Sikerült is a két leggyengébb termelőszövetkezetet átmenetileg megszüntetni, de a többi termelőszövetkezetben a tagság zöme kitartott a szövetkezeti gazdálko-