Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

3. Az állami szocialista szektor mezőgazdasági üzemeinek kialakulása

kerti gazdaságában kezdte meg működését, a Kertészeti Vállalat a városi kertészetből alakult, a városi erdők pedig az Állami Erdőgazdaság kezelésébe kerültek. Ezekre tekintettel nem érdektelen röviden áttekinteni a gyulai városi gazdaság alakulásának, kifejlődésének történetét, mivel közvetlen előzményéi képezi a felsorolt állami mezőgazdasági üzemeknek. A város mezőgazdaságilag művelhető szántóingatlanait 1924-ig 5—10 holdas kisparcellákban kishaszonbérlőknek adta haszonbérbe. Azonban a kishaszonbérleti rendszer nem volt hasznothajtó, a város haszonbérlői állandóan hátralékban voltak a haszonbérrel, gyakoriak voltak a perlések, kimozdítások. Ezért 1924-ben megszüntették a kishaszonbérleti rendszert, a város földjeit házikezelésbe vették, a város által felvett Speyer-kölcsön jelentős részét gazdasági épületek emelésére, a szükséges jószágállomány és gazdasági felszerelés beszerzésére fordították. A város vezetőinek hivatali idejét és energiáját nagymértékben lekötötte a városi házigezdaság ügyeinek vitele. Úgyis mondhatni, hogy a város akkori vezetői szivesebben gazdálkodtak, mint közigazgattak, szinte tetszelegtek a földesúri szerepkörben. Ennek ellenére a városi gazdaság nem váltotta be a hozzáfűzött vérmes reményeket. A befektetett hatalmas külföldi tőkét sokkal célszerűbben is fel lehetett volna használni a város fejlesztésére. Éppen ezért a harmincas évek közepétől kezdve a városi házigazdaság a képviselőtestületi ellenzéknek állandó és kedvelt céltáblája volt. Minden költségvetési tárgyaláson hosszas csete-paték folytak a házigazdaság jövedelmezősége, hasznossága felett. 1938- ban a városi ellenzék megerősödött és Várospolitikai Blokk néven szervezeti formát is kapott. A Blokkot támogatta a város akkori ellenzéki lapja, a »Magyar Alföld« is. A Várospolitikai Blokk napirendre tűzte a városi gazdaság teljes felszámolását, a város mezőgazdasági ingatlanainak felparcellázását kisparasztok részére. A parcellázásból befolyó ingatlanvételárat új városháza, téli színház és második mozi építésére kívánták fordítani. 1938-ban ezeket az indítványokat a képviselőtestületi többség leszavazta, azonban a politikai csatározások a városi gazdaság felszámolásáért tovább folytak a második világháború kitöréséig. A háborús idők ugyanis lehetetlenné tették a városi ellenzék elképzeléseinek megvalósítását. 1939- ben a városi gazdaság 390 kat. hold szántóföldön, 343 kat. hold legelőn gazdálkodott és a város kezelésében volt 340 kat. hold erdő is. Itt kell megemlíteni a jól berendezett városi kertészetet is, amely 6 kat. holdon és a régi vásártérből hozzácsatolt 20 kat. holdas területen folytatott kertészetet és kertészeti öntözőgazdálkodást. A galbácskerti volt Almásy Imre birtokból megvásárolt városi ingatlan