Marik Dénes: Gyula mezőgazdasági fejlődése (1945-1960) (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 12. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)
1. Tulajdoni- és birtokviszonyok a felszabadulás előtt
Ha nem az üzemnagyságok, hanem a területek nagysága szerint csoportosítjuk a gazdaságokat (a városi gazdaságot figyelmen kívül hagyva), a következő képet kapjuk: 100 kat. holdon felüli gazdaságok területe 2986 kat. hold, 10—100 hold közötti gazdaságok területe 17310 kat. hold, 10 holdon aluli gazdaságok területe 8711 kat. hold, vagyis a város mezőgazdasági területéből Az így felvázolt kép más mezővárosok tulajdoni- és birtokviszonyaihoz hasonlítva nem túlzottan sötét, azonban ez a statisztikai öszszeállítás a törpegazdaságokat beleolvasztja az 5—10 holdas gazdaságok csoportjába, nem mutatja ki külön a középparaszti birtokokat sem és ezzel a való helyzetet jelentősen megszépíti. Az üzemnagyságok szerint összeállításból azonban megállapítható, hogy a felszabadulás előtt az 5 kat. holdig terjedő gazdaságok száma 2252 volt, míg az 5 kat. holdon felüli gyulai gazdaságok száma csak 1236, vagyis a gyulai gazdaságok 63%-a az 5 kat. holdon aluli birtokkategóriákra jutott. A földbirtokok nagymérvű elaprózódása okozta a város mezőgazdasággal foglalkozó lakosságának jelentős csökkenését. A város lakosai közül vagyis a mezőgazdasági foglalkozásúak száma az 1920-tól 1930-ig terjedő 10 év alatt 1514-el csökkent. Meg kell itt jegyezni, hogy a kimutatott 9207 főből csak 1704 személy volt önálló földtulajdonos, akik 2745 családtagot tartottak el, a mezőgazdasági cselédek száma 1241, a mezőgazdasági munkások száma 2521, míg a kishaszonbérlők száma 996 volt. Ez utóbbi három kategóriában a keresők és az eltartottak együttesen szerepeltek. A törpebirtokok számánál azt is figyelembe kell venni, hogy a gyulai görögkeleti egyház 288, a ref. egyház 231 és a róm. kath. egyház 426 kat. hold földbirtokának túlnyomó része kisparcellákban, kishaszonbérlők részére volt bérbeadva, akiknek gazdaságilag jelentekGyula város gazdasága a középbirtokosk a kisparasztok 12%-al 9%-al 79%-al részesedtek. 1900-ban 1920-ban 1930-ban 10.679 őstermelő 10.721 őstermelő 9.207 őstermelő
