Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

KÖTEGYÁN Kötegyán, 1951 óta Békés megyei (sarkadi járás), előzőleg századokon át bihari község, a délbihari síkságon, a Fekete-Körösből kiváló vízfolyás, a Gyepes mellett fekszik. Talaja alluviális, azaz a Fekete-Körös és a Gyepes tölteléke. A külterületen a Gyepes teraszai jól kivehetők még ma is, a belterületen pedig általános elnevezés a Gyepesoldal, a Gyepespart, amin a Gyepes kétoldali magaslatát értik. A falu ezeken a magas hátakon települt, zömében az északin. Tiszta időben idelátszanak a bihari hegyek; Kötegyán peremtelepülés az egykori Mezőségen (Mezőgyán, Mezőgyarak, Mezőberény, stb.). Viszontagságai nem engedték, hogy jelentős hellyé fejlődjék. Történelmének nehéz körülményei mellett előbb Kölesér, majd pedig Sarkad és Nagyszalonta akadályozta a fejlődésben az egész vidék fejlődési lehetőségeit elsőrenden kihasználó Nagyvárad, Arad és Gyula mellett. Fekvésének előnyeit először a vasútépítők ismerték föl, amikor itt vezették és keresztezték az Alföld — fiumei és a Vésztő — hollódi vasútvonalakat. Azonban vasúti csomópontja sem volt képes fejlődésre vinni, egyrészt mert a vasútat a községtől messzire vezették, másrészt mert az első világháború minden fejlődésnek gátat vetett s végül, mert az első világháború után Kötegyán határközség lett és továbbra is megmaradt magára utalt, zárt világú földműves községnek. Az 1960. évi adatok szerint határa 7469 hold, lakosainak száma 2482 fő. RÉGÉSZETI VONATKOZÁSOK Országunknak nincs még olyan területe, ahol a régészeti kutatás olyan kimerítően fel lenne dolgozva, mint Békés megyében. Banner János kutatástörténeti munkáiban

1 a kutatás és az eredmények kronológiai sorrendjében regisztrálja és értékeli a több mint 100 évvel ezelőtt megindult munkát, hitelesen, emberien rajzolja meg azoknak a lelkes, fáradhatatlan múzeumrajongóknak a portréját, akik létrehozták, továbbfejlesztették Békés megye két nagy múzeumát, a gyu-