Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

lomot alakították át a régi kibővítésével 1888-ban. Vö.: Magyar református templomok. 154. 44 Jakó Zsigmond (Cluj) szíves közlése a Rhédey levéltár anyagából. 48 Borovszky id. m. 107, 46 Köte-Gyán Helységének Urbárioma. Kitöltött nyomtatvány 1846-ból hozzáírva a közölt urbáriális tabella és a kötelezettségek felsorolása 1770—72-ből. Hajdú József ajándékaként került az Erkel Ferenc Múzeumba 1959. jún. 10-én. 47 Györffy István: Az Alföld településformái. Magyar falu, magyar ház. Bp. 1943. 108. — Az alapul szolgáló térképek az úgynevezett Josephinische Aufnahme felvételei voltak. Kötegyán: Col. XXIV. 26. 1763—1787. 48 Kötegyán vízviszonyait, a Fekete- és a Fehér-Körös, illetve a Gyepes alakította ki. «-A' Gyepes eredeti forrással nem rendelkezik, a görbedi határban szakad ki a Körösből, de nemzőjének mind nagyságra, úgy használatára, mind kártételére nézve semmit sem enged, hosszas kanyargása után Sarkad mellett elfolyván, a' dobozi határnál ismét visszaömlik.« — írja róla Fényes Elek: Magyar Országnak... mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. IV. Pest, 1839. 38. A vízszabályozást a Körösökön 18S5—45-ben Beszédes József kezdte meg, majd 1855—1861 között nagy lendülettel folytatták és befejezték. A Gyepes szabályozása nagy munkával járt, mert a Görbedi-patakkal együttesen kellett szabályozni. Egy 2750 m hoszszú csatornát építettek, amivel a Görbedi-patak és a Gyepes vizét a Fekete-Körösbe vezették oly módon, hogy a Gyepest elzárták. Vö.: Korhely József: A Körösök és a Berettyó szabályozása és vízjárása. Vízügyi Közlemények. 1916. 173—196. és Gallacz János (szerk.): Monográfia a Körös—Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról. I. Nagyvárad, 1896. 429. — A vízszabályozás szárazzá tette a határt, megindította az erdők gyors kipusztítását, lehetetlenné tette a Gyepesen való vízi szállítást, elsorvasztotta a halászatot. 43 Idézett anyakönyv. 50 Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. Debrecen, év n. (1958) és Dankó Imre: A Körösköz—bihari hajdúság. Gyula, 1959. 51 Barcsa János: A debreceni református kollégium partikulái. Debrecen, 1905. 50. és Nagy Sándor: A debreceni református kollégium. I. Hajdúhadház. 1933. 327. Nagy Sándor a kötegyáni iskolát a harmadrendű partikulák közé sorozza. — A környékről hozott rektorokra egy példa: »1823-ba Köte-Gyánba választódott Rectornak az ide 1822-ben örvéndről Orgonistának és Apróbb Gyermekek Tanítójának hozódott Gyöngyösi István-*. A gyulai ref. egyház jegyzőkönyve I. (1801—1841.) 2. 52 Idézett anyakönyv. 53 Id. anyakönyv. 54 Id. anyakönyv. 55 Id. anyakönyv. 56 Fényes Elek: Magyar Országnak ... id. m. 59—60. 67 Fényes id. m. 40. 58 Fényes id. m. 40. 58 Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Adattára. 88 Fényes id. m. 50. 81 Fényes id. m. 50. « Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848—49-ben. Nagyvárad, 1885. 280—282. 03 Borovszky id. m. több helye. Egykorú újságok. 84 Fényes id. m. 58—59. 85 A Magyar Korona Országainak Mezőgazdasági statisztikája. II. Gazdacímtár. Bp. 1897. 47 A Magyar Munkásmozgalom Történetének válogatott dokumentumai. 1900— 1907. III. Bp. 1955. 205.