Dankó Imre – Korek József: Kötegyán (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 11. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1960)

rnazik

23

. Kötne János pedig a XV. század második felében élt és a család vagyonát jelentősen gyarapította

24

. A Köte család mellett több más birtokosa is volt a községnek, de ezek birtokainak java inkább Zaránd megyében volt. A Köte család vagyonszerző tevékenységének az volt a célja, hogy ezeket a kisebb birtokosokat kiszorítsa a községből. Ez többé-kevésbé sikerült is nekik. De a család a XVI. századra hanyatlani kezdett és Kötegyán határán egyre többen osztoztak'

25

. A XVI. század második felére úgy alakultak a környék, és benne Kötegyán birtokviszonyai, hogy községünk határának java része is része lett a sarkadi kastély körül kialakult sarkadi uradalomnak Kötetarcsával, Sarkad-össivel, Mezőpanasszal és Tarjánnal együtt. Ez a hatalmas birtok a Sarkadi családé volt. Ez a család azok közé a családok közé tartozott, amelyek a mohácsi vész utáni zavaros időkben nagy vagyont szereztek. Az 1552. évi összeírás azt mutatja, hogy Sarkadi Ferenc Kötegyán 32 V2 telkén Cséffy Ferenccel, Esztári Farkas özvegyével, Vass Mihállyal és Vermery Benedekkel osztozott

26

. A XVI. század eleji környékbeli és kötegyáni birtokviszonyokba három körülmény hozta a nagy változást. A Köte család hanyatlása, majd eltűnése, a Dózsa-féle parasztháború és a mohácsi vészt követő idők feudális anarchiája. Ez a három körülmény szorosan összetartozik. A Dózsa-féle parasztháború környékünkön igen nagy mozgalmat váltott ki. A délbihari parasztseregek gyülekező helye a szomszédos Kölesér volt. Kölesér papja, Mihály, nagyarányú szervező munkát fejtett ki Dózsa érdekében nemcsak Köleséren, hanem a környéken is. A Mihály pap által vezetett parasztcsapatok nagy lelkesedéssel mentek Dózsa táborába

2

'. Nyilvánvaló, hogy a közeli Kötegyán jobbágyai is csatlakoztak a parasztseregekhez. Elsőnek a szalontai Toldyakat támadták meg. Bár Kötegyán jobbágyságának a Dózsa-féle parasztháborúban ^aló részvételére semmiféle adatunk sincsen, mégis biztosan állíthatjuk, hogy résztvettek benne, mert 1514-re már a kötegyáni jobbágyságban is felhalmozódott annyi sérelem, társadalmi feszültség, hogy sorsukon változtatni akarva, fegyvert ragadtak. A Dósza-féle parasztháború a környék urai közt nagy pusztítást vitt végbe. Ekkor tűntek el végleg a Köték is. A Dózsa-féle parasztháborúban fegyverrel küzdő osztályharc azonban nem ért véget, sem nem mérséklődött a régi birtokoosk kiirtásával, a parasztháború leverésével. A régi birtokos családok helyét újak, mohóbbak foglalták el. A gúzsbakötött parasztság pedig más utakat keresett helyzetének javítására. A török terjeszkedése, a mohácsi vész szoros kapcsolatban van a Dózsa-féle parasztháború leverésével, a jobbágyság leigázásával. A csak a maguk érdekeit néző, bosszútól lihegő és néptől nem ok nélkül