Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
gasra nőtt fákat és az (erre alkalmas más helyeket is. Főépítőanyaguk a föld volt és a nagy mennyiségben mindenütt Italálható inad. Házaik, ahol ezt a talajvíz lehetetlenné nem tette, félig a földbe mélyeszteti úgynevezett földházak voltak. Kedvelték a nádpaticsot is. A .föld fölé emelt építményeik többsége ebbó'l készült. Nemcsak házaikat építették nádpaticsból ; tudjuk, hogy templomot is építettek ilyen módon. 6 * Házaik a XVIII. iszázad derekától kezdenek kiemelkedni a földből. Ettől az időtől hódít köztük mindjobban tért a vertfalas építési mód. Az ismertetett életkörülmények a Körösköz-bihari hajdóság életét azonossá tették a környék kisnemeseinek, jobb módú, a szabadságából még ^okat megőrzött parasztság életmódjával. Ez' többek között viseletén is meglátszott. O'sváth Pál írja, hogy a XVII—XVIII. században vidékünkön, csupán a nemesek »és hajdúk előkelői, az úgynevezett »belso emberek« hordtak posztó ruhát, a nép többi része házilag készíttetett vászonneműkben járt, téli Időszakban pedig általános hátibőrt viselt. 60 Meg kell itt jegyeznünk, (hogy a »belso emberek« (még manapság is használatos elnevezés alatt nem valami'túlságosan kiemelkedő egyént vagy a közönségestől élesen elkülönülő réteget kell értenünk, hanem egy-egy telep ^legfeljebb 10—12 főre tehető vezető embereinek társaságát. Belső embernek számított a kapitány vagy a hadnagy, a nótárius, a Rektor, a preceptor ha volt, a pap és az az egy-két kuriális nemes, aki vagy már eredetileg! is a telepen élt, vagy időközben beköltözött. A belső emberek közé tartozik a 'magisztrátus tagsága is, az esküdt emberek társasága, akiket a község lakossága választás útján küldött a kapitány vagy hadnagy, illetőleg a XVIII. század közepétől Ikezdődően) a bíró segítségére. Az esküdtek száma falvanként változott, általánosságban 6-an (voltak. A telepek vezetése, kulturális élete iszoros kapcsolatban volt a református egyházzal. Sokszor türelmetlen reformátusságuk politikai állásfoglalásuk is volt a feudalizmus zárt világát az ellenreformációval is örökérvényűvé tenni igyekvő Habsburg törekvésekkel szemben. A hajdútelepeken (kialakult széleskörű demokratikus berendezés egyik jellemzője az jis, hogy a kapitány, illetőleg később a bíró vezette magisztrátus az egyház igazgató testülete is volt egyúttal és a szigorúan vett közigazgatási vagy katonai feladatokon (kívül a község kulturális vezetését is teljesítette. A hajdútelepeken sorra alakultak a jXVII. század elején a partikuláris iskolák. Ez a sajátságos iskolatípus lebben az időben egyetlen olyan lehetőség volt, melyen keresztül a kultúra a néphez ,eljuthatott. Közülük egyik-másik az elemi ismereteknél magasabb szinten is tanított :és társai közül kiemelkedve, a környék vezető iskolájává nőtte ki magát. 66 A Körösköz-bihari hajdúság társadalmi jelentősége sokrétű. Mindenekelőtt azt kell említenünk, hogy a [Körösköz-bihari hajdútelcpek létesítésével sok (földönfutó jutott emberi életlehetőségek közé. Az addig dóló-fosztó hajdúk letelepedve, Komádiban. Vö. : O'sváth Pál id. m. 445. p. 65 O'sváth Pál id. m. 47. p. 66 Vö. 1 : Barcsa János: A (debreceni református kollégium partikulál. Debreczen, 1905. több adata.
