Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
las/.lolt Ferdinándnak azonban inkább kedvezett a hadiszerencse. Egymásután verte meg Szapolyai híveit. Perényi Péter t már 1528 októberében Gyulát ostromolta. Gyula ostroma ugyan nem sikerült, de oly közel hozta a veszélyt [Erdélyhez, hogy Szapolyai János jónak látta Erdély biztonságának fokozására létrehozni a Báródsági Kerületet 1532-ben. A Báródsági Kerület román jobbágy lakosai nemesi szabadságot kaptak. 35 Ennek ellenében a Királyhágón yátvezető, Erdélybe tartó főútvonalat kellett védelmezniük. Ebben a jobbágynemesítésben a hajdúkiváltságok ősét kell láfnunk. Cibak utóda a váradi ,püspökségben Fráter György lett. Az új püspök, 'akinek a kezében kora legtöbb ,politikai hatalma összpontosult, az események központjává tette Váradot. Legfőbb óhaja.az ország egyesítése volt s ezért hozta létre 1538. február 24-én a váradi ( békét is, amely Szapolyai János halála után, amenynyiben fiú utóda nem lenne, a Habsburgoknak juttatta Erdélyt. A váradi Imegegyezésből azonban semmi sem lett, ,mert Szapolyai megnősjült és fia született.Halála után fia, János Zsigmond lett a király, mégpedig Fráter György segítségével, aki a sí iker érdekében a török segítségét is igénybe vette. A török támogatás azonban nagy visszatetszést szült és Fráter György ismét Ferdinánd felé kezdett húzni. Politikáját nem értették meg, a közbizalmat elvesztette s bár különösen a derecskéi országgyűlés után, ahol (megtapasztalta Ferdinánd valóságos szándékát, szakítani akart eddigi elképzeléseivel és ,Erdély önállóságának megerősítéséhez kívánt fogni, nem tudott rnaga ,iránt bizalmat kelteni, bár 1548-ban Köleséren, 1550-ben pedig Tamáshidán tartott e célból országgyűlést. Izabella királynő sem bízott benne és 1551-ben átadta Fráter György ellenzése dacára Erdélyt Ferdinándnak. Ferdinánd igyekezett berendezkedni Erdélyben. A Szapolyai párt hívei nem nézték tétlenül az eseményeket és ,János Zsigmond, valamint Izabella visszahívásán fáradoztak. Tervükhöz a török támogatását ,is megszerezték. A János Zsigmondféle párt vezetője Petrovics Péter .temesi főispán volt. Mint kulcspontot cl akarta foglalni Váradot. Tahy Ferenc azonban, Ferdinánd hadainak vezetője, előbb elfoglalta Kereki, várát, a belé húzódott Szapolyai-párti urakkal együtt. Az elfogott vezetők kényszerhelyzetükben meghódollak Ferdinándnak. 1554-ben a török is beleszólt a (küzdelembe. A szolnoki ^törökök elpusztították Derecskét. Ezt Ferdinánd azzal viszonozta, hogy a Szolnok melletti Kengyel nevű rác várost dúlta fel. Közben Izabella é- János Zsigmond visszaérkezett Erdélybe, hívei pedig elfoglalták Pankota, Dézna, Jenő várait és >Kászim lippai béghez fordultak segítségért. Varkocs Tamás pedig Váradot fogta ostrom alá. Varkocs katonáinak száma állandóan nőtt; mint tudjuk, a Ferdinánd-párti gyulai várból is 95 lovas szökött hozzá. 1554. július 13-án Várad el is ^esett is csak néhány vár maradt Ferdinánd birtokában (Hadad 1561-ben. Zsáka és Bajom pedig 1566-ban került csak János Zsigmond biilokába). János Zsigmond gyorsan megszállatta aztán |Sarkad, Szalonta és Feketelót erődítményeit, nehogy a török (elfoglalja őket. Nyilvánvaló, hogy a török, a pol35 Nábráczky Ä. : Báródsági nemes kerületről ,Bihar vármegyében bővebb érLesítés. Társalkodó. 1831. — Boldisár Kálmán szerint a Báródgág a XVI. század 'folyamán magyar hajdúkkal is gyarapodott. Vő.: Boldisár Kálmán: Bocskay hadi népe. Debreczen, 1908. 67. p.
