Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

gálháború fellángolását kedvező alkalomnak tekintette a (hódoltság újabb területekre való kiterjesztésére. A török veszélyt látva, jött létre 1570 augusztus 16-án a speyeri szerződés, amelyben Ferdinánd utóda, Miksa, elösmerte János Zsigmondot. De a szerződésnek nem nagy jelentősége volt. mert János Zsigmond röviddel utána, 1571 március 11-én meghalt s így Erdély önállósága ismét kérdésessé vált. Erdély rendéi Báthory Istvánt választották fejedelemnek. Azlúj fejedelem erőskezű, józan uralkodása nagyban hozzájárult a viszonyok rendezéséhez, 'de a fennálló okokat nem tudta megszüntetni. A Habsburg-háznak az ország beolvasztására irányuló lörekvését nem tudta megváltoztatni. A viszályok, utóda Báthory Zsigmond fejedelemsége idején fokozott erővel törtek ki s jközben a törökök is mind újabb és újabb területeket foglaltak el. Arad, Lippa. Temesvár (1552) és Gyula (1566) eleste után a török a környező területeken is berendezkedett. Birtoklása azonban közelről sem volt nyugodt. Ezért az elfoglalt várakat kijavították és újabb palánkok, erődök építésével ;s igyekeztek biztonságukat fokozni. A hajdúság ténykedése : gyakran az építkezések ^megakadályozására, zavarására irányult. így 1571-ben is, amikor a törökök az erdőhegyi palánk építéséhez fogtak. A hajdúk felverték Őket és Erdőhegy környékét messze elpusztították. Hasonlóképpen akarták megakadályozni la tamáshidi FeketeKörös híd- és palánk építését is , 1584-ben. A török terjeszkedése miatt lehetetlen volt Báthory Zsigmond számára a törökök segítségének és támogatásának kérése és elfogadása. 1593-ban szakított is a törökkel és a németek szövetségese lett. Báthory Zsigmond elhatározásában nagy része volt a még akkor királypárti Bocskai Istvánnak is. Báthory utasítására Palatics György lugosi bán 1594-ben föllázította a török ellen a Lippa és Temesvár környéki behódolt szerbeket és romónokat. Geszti Ferencet pedig Lippa és Temesvár visszafoglalására küldte. Borbély ^György a kipróbált, vitéz katona, az \űj karánsebcsi bán is 'hadműveletekbe kezdett a török ellen és 1595 augusztusában elfoglalta Facsád jvárát. A várat a törökök szabad elvonulás ígérete mellett adták fel. Borbély hajdúi azonban ebbe nem egyeztek bele és a várból kivonuló törököket elfogták, az elfoglalt várba elzárták. Facsád elfoglalását a törökök nem nézték tétlenül. Visszaszerzésére a temesvári basa nagy sereggel indult meg. Körülvette a várat jés ostromolni is kezdte. Ráadásul az elfogott törökök is fellázadtak. Barabás Péter, a vár kapitánya először íelkoncoltatta a lázadó törököket, majd pedig hajdúival megverte és elkergette a várat ostromló basát. A nagy sikeren felbuzdulva Uorbély György a vidék egyik legjelentősebb vára, Lippa ellen indult. Augusztus 18-án inkább alkudozásokkal, mint harccal el is foglalta. A török őrségnek szabad elvonulást biztosított, bár a hajdúság, mely a zsákmányért harcolt, erősen zúgolódott. A hajdúk elégedetlensége olyan nagy volt, hogy Borbélynak katonasággal kellett a törököket kísértetni, nehogy a hajdúk megrohanják őket. Egy lemaradt törököt pedig magyar ruhába kellett öltöztetni, nehogy a hajdúk felismerjék és levágják, miközben társai után igyekezett. Szeptemberben Borbély Borosjenőt vette ostrom alá s változatos harcok után október 22-én el is foglalta. Borbély itt is szabad elvonulást ígért a törököknek. A hajdúk azonban ebbe már nem nyugodtak bele és dühükben otthagyták a