Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
magyar, fele rác legyen, hogy a terheket közösen viseljék, hogy a magyarok a befogadásért fizessenek 300 forintot s végül, hogy a szerződés megszegőit 600 forint büntetéssel sújtsák.208 A község a XVII. század végére elnéptelenedett, az 1692. évi összeírás már nem is említi. 1700 táján kezdett csak újratelepülni, de ugyanakkor a rácok fel is dúlták. Végleges újratelepülése csak 1720 táján indult meg, ekkor román jobbágyok is költöztek bele. h) A Körösköz-bihari hajdúság életével szoros kapcsolatban álló helyek ARAD (Arad) Arad eiődítményei a török-magyar harcok korában nagy jelentőségre ^tettek szert. 1552-ben a törökök elfoglalták lés erőteljes erődítéshez fogtak. Ezért 1554ben a gyulai kapitány Mágócsy Gáspárt : küldte ki hajdúival az építkezések megakadályozására. Mágócsy vállalkozása nem járt fazonban (sikerrel. 1595-ben Báthory Zsigmond Mihály vajda segítségével Tótváraddal, [Lippával, Sólymossal, Világosvárral, Pankotával együtt visszafoglalta, de ;a török hamarosan ismét bevette.209 Ezután is többször cserélt gazdát legészen 1688-ig, amikoír is a felszabadító háborúk során végképpen kiverték belőle, a törököket. iA többszörös ostromban megsérült várat Szavojai Eugén kijavíttatta. A iRákóczi-féle íszabadságharc alatt Löffelholz generális parancsnoksága alatt főleg rác ^rsége volt a már,többször említett Tekelija vagy Rácz Thököli — vezetésével. A rácok a szabadságharc alatt sok kellemetlenséget okoztak a Körösköz-bihari hajdúknak, Rákóczi jelentős katonaságát kötötték le.210 BAJOM (Biharnagybajom) Bajom vára különösen Nagy András hajdúgenerális imiatt játszik nagy jelentőséget a Körösköz-bihari hajdúk életében. A mocsárvilágtól jól védett várat 1514-ben Dózsa hadai lerontották, de Bajomi Ferenc erős sáncokkal 1527-ben újraépítette. A Bajomi család kihaltával János (Zsigmond a várat Csukat vagy Csukás 20? Komáromy András: A szabad hajdúk történetére vonatkozó levéltári kutatások id. m. 04—65- p. A szerződés latin nyelvű szövege. 209 Fábián Gábor: Arad vármegye leírása. Buda, 1835 . 57— GO. p. — A vidék várainak ies a várakkal kapcsolatosa^ a hadszervezetnek, a hajdúság alakulásának szempontjából jó összefoglalás. Szilágyi Sándor: Az erdélyi ^hódoltság és végvárai. Budapesti Szemle 1873. 299—323. p. 210 Márki Sándor: Arad vármegye... id. m. 277—294. p. Aradi ráczok a kuruezvilágban c. fejezet. ; i
