Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
hajdúvárosok közé. Ennek az lehetett az oka, hogy. kiváltságolt hajdúk talán meg se ülték, vagy időközben elpusztultak, illetőleg ;az, ,hogy az 1626. 'évi törvény csak a Bocskai által kiváltságolt* helyeket említi. Az 1692. évi összeírásban kétízben is szerepel bizonyára tájékozatlanság miatt. Ekkor !is lakatlanként tüntetik föl. 11 ! A XVIII. században újranépcsült. Szép , völgyben fekszik, vidéke vadregényes, lakói K. Nagy Sándor szerint (szénégctéssel foglalkoznak. 112 , KABA Ősi település, a hódoltság alatt váltakozva Szabolcs és Bihar megyéhez tartozott. Minthogy kiemelkedett a környék (települései közül, Nagykabának is (nevezték. A középkorban a váradi [püspökség .birtoka volt. A XVI. században Vajda-kaba néven is szerepelt, az 1572-bol származó defter is Danda vagy Vanda Kába névén említi. Ekkor a következők voltak alakosai: Bérei György, Szegény Egyed, Bcnczci Péter, Beles Márton, Rácz János, Bécsi Mihály, Vanda Gergely, Bécsi Máté, Nagy Demeter, Maró Péter, Csókás István, (Káptalan György, Seres András, Tót Ambrus, Korlor Máté, Nagy Balázs, Korzán András, Vég Imre, Leszárd Boldizsár, Nagy Márton, Vörös Imre. Boros Tamás, Bácsmelci László. Dák Máté, .Szelén Márton, Vanda Demeter. Vanda Mihály, Mikes Mihály, Király János, Szabó Bálint, Mészáros Ferenc, Dobó László, Kis Ferenc, Mák Ferenc, Tót Márton, Csókás Gergely, Berzecsi Tamás, Csákó Tamás, Kun Ambrus, Csákó Benedek, Kis Péter. lx 3 A hajdúk minden bizonnyal nem 11605-ben szállták meg, mert 1608-ban Báthory Gábor mint pusztát akarta a [kallói hajdúknak cserébe adni. 114 Viszont az 1626. évi erdélyi tőrvény a hajdúvárosok ,közé sorolta és a közvélemény is a többi Körösköz-bihari hajdúteleppel együtt Bocskai alapításának tudja. 115 További sorsa mindenesetre azonos a hajdúvárosokéval. 1660-ban ^Szejdi elpusztította, emléke a Tatárülés nevű helynévben ma is él. 1702-ben és 1707-ben pedig a rácok dúlták löl. Erődítményei nem tudtak ellenállnii a támadásoknak. A sánccal körülvett város közepén álló téglafalas erődtemplom őrtoronynak is használt tornya 1660-ban épült, erődjellege még ma is látszik. 116 A szabadalmak elvétele után, 1719-ben tömegesen költöztek ki a községből. Igen sokan mentek Békésszentandrásra, ahol a református egyházat a Kábáról jöttek (alapították. 117 1692. évi összeírás oppidum111 Mezősi Károly id. m. 362. p. 112 K. Nagy Sándor id. m. I. 126. p. "9 Velics A.-Kämmerer E. id. m. 221. p. 114 Barcsa János: A tiszántúli... id. m. 172. p. Még 1705-ből származó pecsétje is hajdúvárosnak mondja. Felirata: »Ilajdukaba Varossá Pecsetie. 1705«. Vö.: ifj. Gyalokay Lajos id. m. id. h. és Langer Géza adatközlése Századok. 1873. 650. p. — Figyelemre méltó) adata Borovszkynak az, hogy Kaba 1608-ban kapott hajdúszabadálmát s addig Bánlfy Dénesé volt. Id. m. 611. (p. 1 15 Vö.: Approbata Constitutiok id. m. és O'sváth Pál id. m. 512. p. 116 Dede Kálmán: A kabai templom. Debreczeni Protestáns Lap. 1938. 115—118. p. 117 O'sváth Pál id. nr. 514. p.
