Dankó Imre: A Körösköz-Bihari hajdúság (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 8-9. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

szólította, hogy csatlakozzanak hozzá. Zsákmányul ígérte mekik Debrecent, Váradot és Kerekít. A hajdúk azonban nem álltak kötélnek, hanem Köleséren tanyázó társaik példeíjára, akik örvendi Pál /hívására Némethi Balázs, Szilasi János és Lippai Balázs vezetésével Kereki vára védelmére siettek, ők is Bocskaihoz csatlakoztak. A hajdúk átállása döntő jelentőségű volt (

és az eseményeknek a következőkben egészen más irányt adott. Belgiojoso közeledtére Bocskai csekély hajdúhadával elhagyta Sólyomkőt és a Berettyó mentén foglalt állást. Seregét a szabadhajdúk egyre növelték annyira, hogy sikerült a Berettyó és az Ér gázlóit mindenütt megszállnia. 1604 október 16-án Belgiojoso Adorjánig, Dampierre Diószegig nyomult előre, Petzen pedig Áhnosdhoz ért. lAz erdélyi hadakkal Caprioli is a közelben táborozott. Bocskai hajdúi ekkor összeköttetésbe léptek a császári seregek hajdú katonáival. Különösen a Dampierre hajdúival létesítettek erős kapcsolatokat. Meggyőzték őket Bocskai igazáról, s mikor másnap hajnalban Petzen Almosdról megindult Diószeg felé, már Dampierre volt hajdúival találta magát szemben. A hajdúk elhagyták Dampierret, átálltak Bocskaihoz és megtámadták Petzen seregét. Heves küzdelemben, a gyorsan odaérkező Bocskai-féle hajdúkkal együtt döntő győzelmet arattak felettük. Magát Petzent is elfogták. Bocskai bevonult Debrecenbe, Belgiojoso pedig sietve, nehogy baj érje, kiürítette Adorján várát [és Váradra szaladt. Jóllehet nagyobb serege volt mint Bocskainak, még sem tartotta tanácsosnak megütközni vele, hanem levelet küldött Bocskaihoz, amelyben hűségre szólította fel. Be se igen várva, hogy Bocskai a hűségre felszólító levelet visszautasítsa, nagy sietséggel Tokajnak indult. Seregét mindenütt nyomon követték a hajdúk, de beérni nem tudták. Belgiojoso seregének zöme már átkelt Rakamaznál a Tiszán, amikor október 25-én a hajdúk utóiérték a hátvédnek hagyott rácokat és szinte egy szálig levágták őket. Bocskai ihadai ihamar átkeltek a Tiszán és űzőbe vették Belgiojosot. Ezzel azután a hadivállalkozások színtere jóidéig az ország északnyugati részért tolódott. Bocskai Hajdúi végigszáguldozlák a Felvidéket, betörtek Ausztriába, Csehországba; kikényszerítették a bécsi békét, mely Erdély önállóságát elismerve, megerősítette Magyarország alkotmányát és törvénybe (iktatta a vallásszabadságot is. A szabadságharcát diadalra , vivő hajdúknak Bocskai földet, letelepítést, eddigi jobbágyi állapotukból való kiváltságolást ígért. ígéretét be is váltotta. Elsőnek 1605 december 12-én az öreg hajdűvárosok hajdúit telepítette le, 9 254 főt. Ezt követte 1606-ban Szoboszló és Kölesér hajdúinak letelepítése. Velük egy időben szállt le, azaz települt meg a szabolcsi, a Sajó-Hernád melléki és a Körösközbihari hajdúság nagyrésze is. A Körösköz-bihari hajdúságra Bocskai István a köleséri hajdúk kiválságlevelében mondott szavai a jellemzőek: »megtelepedven, lakhelyökért nekünk és