Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 7. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

UïlU Adatok Doboz gabonatermesztéséhez Doboz község Békés megye keleti részén, Békés, Sarkad, Békéscsaba és Gyula között, a Fekete-Körös mellett fekszik. Hajdan erdők vették körül. Haán szerint az alföldi ember a tölgynek hüvelyét, ivagy tokját doboznak nevezi s szerinte a község innen vette nevét. Karácsonyi szerint a régi magyar nyelven doboz apró, sárga szilvát jelentett. (Nyelvtörténeti Szótár I. 516. III. 243). Szerinte a falu neve innen ered. Békés megye községei közül Doboz neve fordul legelőször elő az oklevelekben. Doboz az Árpádok alatt királyi sertéshízlaló hely volt. I. Géza 1075-ben és II. István 1124-ben kelt okleveleiből, valamint a váradi püspök 1273-ban kelt leveléből kitűnik, hogy lakóinak egy része királyi kanász volt. A falut azonban már 1308-ban a Hunt-Pázmány és az Aba családok bírták. 1403-ban említi először ; oklevél Felső-Dobozt. Ez a Fekete-Körös régi folyása mtellett, a mai Doboztól (hajdan Alsó-Doboztól) délkeletre feküdt. Az 1561-es összeírás szerint AIsóés Felső-Doboz a Korona birtokában vollti, s 1403-tól 1566-íg a gyulai uradalomhoz tartozott. Lakói mint virrasztók, halászok és erdőőrök szolgálták a várat. A vár számára faszenet is égettek. Doboz Gyula várának eleste után török kézre került. Felső-Doboz a török uralom alatt kezdi elveszteni önállóságát. A falut a XVII. században] a Veres család bírta 1635-ig. Ebben az időben olvadt bele Felső-Doboz Alsó-Dobozba. Felső-Doboz egyetlen emléke a határ Faluhely nevű része. 1685 után Doboz is elpusztult. 1699-ben néhányan újra megülték, de 1703-ban ismét elnéptelenedett. 1713-ban telepedtek le lakói újra. 1720-tól 1798-ig a falu földcslurai a Harruckern-család, illetőleg örökösei voltak. 1798-ban a gróf Wenckheimcsalád birtokába jutott. 1735-ben a doboziak is részt vettek, a Péró-féle lázadásban. 1559-ben 18 egész- és 18 féltelkes jobbágy lakott Alsó-Dobozon. 1563-ban FelsőDobozon 24, Alsó-Dobozon 60 családot számoltak >össze. 1715-ben a falut 25 jobbágy és 9 zsellércsalád lakja. 1773-ban 51 család telkes jobbágy, 49 család házas zsellér, 13 család hazátlan zsellér iés 5 család iparos lakott, i összesen 106 házban. 1827-ben a lakosok száma 1714 s a házak száma 268. ,1850-ben 2547 és 455. 1870-ben a lakosok száma 3174. Ebből református 3064, római katolikus 80, görög katolikus 10 és zsidó 20. 1890-ben a lakosok száma 491,1 s a házak száma-