Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

megbüntetik. A legények egyébként sem köthetnek egymással semmi szövetséget,, pecsétet nem tarthatnak, szigorúan a céh kereteiben tartoznak élni. Mint láttuk, a század közepére a Harruckern uradalom területén kibontakozott a mezőgazdasági árutermelés. Az állattenyésztés fokozódása következtében az uradalom is egyre több tőkét fektet bele a termelésbe. Az eddig sárból, vályogból épített majorsági épületeknek átépítése is most folyik. Az építkezés a gyulai uradalomban jelentős mértékben fokozódott. A meginduló árucsere következtében a kereskedelmi székhelyekre menő szekerek visszafelé olyan árut hoztak, melyeket az uradalom nem termelt. így Aradról kősót, deszkát, gerendát hoztak, de — és am'i a jelenlegi helyzetben lényeges, — mestereket is, akik az itt folyó építkezések: nél kaptak munkát. A század végére ,az uradalom melléképületek építésére 179 678.38 Ft-ot költött. Találkozunk névszerint is említett kőművesekkel, akik az uradalomnak dolgoztak. Így Joannes Zinnsbaum kőmívest, Michael Marschal ácsmestert. Georg Plasneter lakatost, Schräder kovácsmestert, jGeorg Schmidt fazekast és Leopold Gruber asztalost ismerjük.

96 Ezek egy része más városból jött az uradalom területére, hiszen itt állandó munkaalkalomra talált. A közszükségleti cikkeket gyártó kézműves mellett (csizmadia, szabó, )főleg az építőiparral kapcsolatos szakmák erősödtek meg. Megjelennek tehát az ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek.

97 Az uradalmi gazdálkodás átalakulása következtében nemcsak majorsági házak emelkednek, hanem egyre nagyobb számban épülnek az istállók, gabonaraktárak, egyéb épületek is. Csak jellemzésül álljon itt néhány adat: a mestereknek kifizetett egy építkezés során 355 Ft. 15 kr., malomépítésnél 6 265 Ft. 17 kr. De ezek mellett még disznóólakat, állást, hússzéket, majorosházat, magazint, különféle raktárházakat és kocsmát .építenek. Ezek a beruházások együtt jártak az árutermelés növekedésével és ugyanakkor új iparágak meggyökeresedését tették lehetővé. t Mindezzel párhuzamosan nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy időközben a megye lakossága is megnövekedett. Más területeken is nő tehát a piac, hiszen 179Q-.re a megye községeiben a következőképpen ^lakúit a lakosság lélekszáma: Békéscsabán 1394, Szarvason 1153, Gyula magyar város 1014, Gyula német város 458, Békés 1208, Szeghalom 461, Kétegyháza 274, Orosháza 810, Füzesgyarmat 316, Békésszentandrás 376, Endrőd 457, Doboz ,166, Öcsöd 356, Köröstarcsä 389, Gyulavári 176, Vésztő 308, Mezőberény 742 a családfők száma. A belső piac megerősödése szükségszerűen maga után vonta a kézműipar további fejlődését is. A XVIII. század fejlődését azonban nem lehet úgy vizsgálnunk, hogy tekintetbe ne vennénk az .osztrák gyarmati politika törekvéseit. Megyénk iparfejlődésének említett mozzanatai akkor jelentkeznek, midőn Ausztriában 96 O. L. II. L. Rapularium. 97 O. L. H. L. Fase. O. No. 3. Schätzung der Mauer Arbeit in der Gyulaer Herrschaft. Gyulai Állami Levéltár. Dicalis Conscripüók összesítése az 1790-es évből, Gyulavárié 1795-böl, Orosházáé és Endrödé 1800-ból.