Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
szorított. Ennek következtében az uradalom jövedelme iőleg bérleti bevételekből és taxajövedelmekből állt. Természetbeni bevételei vagy egyáltalán nem, vagy igen csekély mértékben voltak. Az uradalom jövedelme jelentős mértékben az árendatorok által fizetett összegekből adódott. Nagy kiterjedésű területen ridegpásztorkodás v folyt, mint pl. a szeghalmi kerületben Méhes, Fás, valamint Eperjesen. Orosháza praediumot viszont Vásárhely lakosai bérelték ki. Kondorost Horváth Sámuel, Elleg pusztát Greese Miklós, Bélmegyert egy Keresztes nevű ,árendator, Pehándi Kockás János Kis- és Nagy-Décset, Miklós Miklós Endrőd legelőit, Bibics Lukács Szénás és Csákó vidékét, Pintér György Kondoros másik felét, Pap Dávid Megyert, Kolcsintar Muronyt, Márton László Gerendást, Markovics JVIihály és Fodor Dániel Csabacsűd pusztát, Szentes városa Királyságot bérelték. 7 * 1729-ben az uradalom összes bevétele ilyen címen 1750 Ft. volt. Ezen összeg nagyságát akkor tudjuk értékelni, ha összevetjük azt hazánk más, ezen időben kiterjedt gazdálkodást folytató majorságaival. A sárospataki uradalomnak 1713-ban Jaérleti összeg címén befolyt jövedelme 409 Ft., 1714-ben 514 Ft., míg a mi adatunkkal egyidőben beszedett összeg 1040 Ft, volt. 75 A földesurak pénzjövedelmeik egy részét a bérletekből szereik és ez a Harruckern birtok gazdálkodásának egyik főforrása. E korban az ország más vidékein is a földesúr, .különösen ott, ahol a lakosság |SŰrübb, szokásba hozta, hogy az erdőktől is eltiltja a parasztokat. 76 A Harruckern birtok gazdálkodásában is szerepel a XVIII. század harmadik évtizedében ez a törekvés, hiszen Székudvar csak a kilenced lefizetése mellett vihetett tüzelőt a közeli erdőből. 77 A század, harmadik évtizedében az .uradalom kiterjesztette a bérleti viszonyt a halászóhelyekre is. Sokszor a községek bérelték a vízteret, mint pl. Tárcsa, mely a nagyteleki és pünkösdi halászhelyekért, Gyoma pedig az egei területért fizetett árendát. 78 . A pénzbevételek jelentősége kiemelkedő az uradalom gazdálkodásában. Ez így van országos viszonylatban is. Régi hagyományokra visszatekintő uradalmak életében is, mint például a kapuvári ( uradalomban, vagy a sempteiben már' a XVII. században meghonosodik a gazdálkodásnak ez a formája. 79 De ezen az úton jár az európai fejlődés is, hiszen a XVII. századtól kezdve a földbirtoknak pénztőkévé való átalakítása folyik. 79 A gyulai uradalomban a század elején, a kevés lakosság miatt nem volt lehetőség arra, hogy a vetésterületeket kiterjesszék. .Ezért inkább a különféle ha} szonvételekre fektetik a fősúlyt. Az egyes újonnan települt községek is földesúri H O. L. II. L. Rechnung. 1729. ' 5 V. ő. Ravasz János: A sárospataki uradalom gazdálkodása a XVIII. sz. első felében. Bp. 1938. í6 Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történeléből. 77 O. L. II. L. Rechnung. 1729. 78 U. o. 79 ü. o.
