Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

ebből az időből nines is. Fel kell tehát tételeznünk, hogy a nyersanyagokat ugyanabban) a parasztgazdaságban dolgozták fel, ahol termelték. Vagyis a parasztok maguk látták el magukat a szükséges ipari termeivényekkel. A különböző háziiparok így szükségszerű járulékai voltak a naturális gazdálkodásnak. Fából, kenderből, bőrből maguk készítették eszközeiket. A XVIII. század elején az ipar, mint foglalkozás, ismeretlen volt a megye lakosai előtt, az ipar elválaszthatatlanul összeforrt a frnezőgazdasággal. Ilyen körülmények között került a megye adományozás folytán a Harruckern család kezébe. Éble Gábor mutat rá arra,

6

^/ hogy a kamara könnyű szívvel adta a birtokot az idegen birtokosnak, mert 1719-ben jövedelme csupán 2082 Ft volt. Az adományozás az árutermelés és ipar-kereskedelem szempontjából azért érdemel figyelmet, mert megindulhatott a mezőgazdasági árutermelés és a tőkehalmozás.

70 A tőkeképződés másik útját e területen .a bérlők megjelenése jelezte.

71 Ezek nagy kiterjedésű területeken jelentős állatállományt ,tartottak. A munka elvégzésére a vidék szegény lakosságát fogadták fel. Területet pedig az uradalomtól bérelnek és ezt rideg állattartásra használják. » A bérlők között elsősorban örményeket, görögöket találunk, akik a Balkánon is üzleti vállalkozásokat hajtanak végre és az ott vásárolt marhákat Bécs felé hajtva, itt pihentetik és hizlalják. Ezek között legnevezetesebb Markovics Bogdán, aki hosszú ideig az uradalom egyik legjelentősebb árendatora volt.

72 Az örmények, görögök mellett találkozunk magyar bérlőkkel is, akik egykor valamely mezőváros lakói voltak, átvészelték a török időkei és most igyekeztek kihasznákú a kedvező alkalmat a meggazdagodásra. Az oppidumok cívis rétegét képviselte ezen a téren az »azon időben Debrecenben lakott Halasi göböllyel kereskedő gazda, ki két falka göböllyel járta Sima szigetet.«

73 Ezek a tőkések nem jelentettek a megye életében haladást, hiszen csak a külterjes állattenyésztés számára teremtettek lehetőséget. A termelőerők fejlődését nem vitték előre. Legfeljebb a bécsi kereskedelem szükségleteit elégítették ki és így a kereskedelmi tőke képviselői voltak ezen a vidéken. Az általános fejlődés sodrában, de a hazai sajátos tényezők hatása alatt a magyar nagybirtokosok is rátérnek a majorsági gazdálkodás útjára és ez a gazdasági szerkezet átalakulására vezet. Ott, ahol a piaci viszonyok kedvezőbbek voltak, vagy a török hódoltság nem tette tönkre az összes lehetőségeket; a majorsági gazdálkodás jelentős fokot ért el. Minthogy Békésben nagymérvű volt a pusztulás, lakatlan is vdlt a táj, a Harruckern birtok kénytelen volt gazdálkodásában a körülményekhez alkalmazkodni. Midőn! a család' a 63 689 hold birtokába jutott, a vándormozgalom éppen kibontakozóban volt. A jobbágyság lekötésének gondja minden más kérdést háttérbe 69/

2 U. o. 70 V. ö.: Pach i. m. 34. 1. 71 U. o. 72 V. ö. : Markovitz: i. m. 73 O. L. II. L. M. fasc. 86. ~ «