Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
már nem voltak elszállásolhatok; sőt a környező palánkban sem, így a huszárok a város házaiban kaptak helyet. Ez csak a lakosság egy részének kiűzésével történhetett meg. A lakosság nagyrészt szétszéledett; az ismételt sarcolások lehetetlenné tették itteni tartózkodását. 1552-ben már 200 ház állott a városban lakatlanul. Egész utcák ürültek ki, mint például a Barát utca. Ilyen körülmények között az ipar- és kereskedelem is visszaesett. Ezt a visszaesést csak elősegítették a környező falvak jobbágyaival szemben elkövetett hatalmaskodások; hiszen nem egyszer gabonát fuvarozó jobbágyokat raboltak ki és erőszakoskodtak velük. 52 Az anarchikus állapotokat híven tükrözik azok az utasítások is, melyeket Zaberdin Mátyás nagyváradi püspök és Armpruszter Kristóf küldtek Mágócsynak. Azt kívánták tőle, hogy gondoskodjon a gyulai lakosokról, óvja meg őket a katonák elnyomásától, hogy el ne keserítsék azokat, ne szidalmazzák őket, lakásaikból ne száműzzék, azokat erőszakosan ne foglalják cl. Segítse) a lakosok hazatértét, javaikat nekik és az örökösöknek adják vissza. Mindez már azért is szükséges, hogy a várost, mely szinte teljesen elpusztult, el íe hagyják, mert ezzel a föld is elpusztul. Kétségtelen nem filantróp gondolatok indítják a két levélírót ezen utasítás kiadására, s mert kifejezik azt is, hogy a vidék pusztulása, a jövedelmek csökkenését is eredményezi. .Ilyen körülmények között mind az ipar, mind a kereskedelem jelentősen hanyatlik. 'A fenti levélírók maguk is hangsúlyozzák azt, hogy a várnagy ne engedje meg a katonáknak iparosok és kereskedők portékáinak elvételét. 53 A XVI. század állapotrajzának ismertetése során számításba kell azonban vennünk azt a tényezőt, hogy az itt állomásozó katonaság bizonyos fokig felvevő piacot is jelent, elsősorban a mezőgazdaság számára. A kereskedelem is ennek szükségleteit igyekszik kielégíteni. Az ipar azonban egyre súlyosabb gonddal küzd. Már 1529-ben nyersanyaghiány üti fel fejét. Dürkenfeld Orbán tűzmester jelentéséből már arról vehetünk tudomást, hogy a városban posztó vagy ruhanemű egyáltalában nincsen és az ellenség miatt nem is lehet behozni. 5 * A háborús pusztítás velejárójaként áruhiány és drágaság pusztít. Így nincs más lehetőség, mint az, hogy messze vidékről kell elszállítani az : árut, vállalni azokat a nehézségeket, melyeket a háborús viszonyok hoznak létre. Mezőgazdasági termékeket szállítanak az ország belseje felé, amerre kevesebb a veszély. Lötz János gyulai biztos egy alkalommal arról számol be, hogy szarvasmarhát szállítanak Szilézia felé. 55 Más alkalommal pedig arról hallunk, hogy az uralkodó elengedi a gyulai polgárok által Bécsbe felhajtott marhák harmincadját. 55 Máskor viszont megismétlődő sziléziai szállításról adnak hírt forrásaink. 57 52 Scherer: i. m. 166. 1. 53 Karácsonyi: i. m. II. 148. 5 * Veress: 153.1. 186. sz. 55 Veress: 142 1. 162. sz. ö6 Veress. 195. 1. 265. sz. 57 U. o. 152. 1. 181. sz.
