Hanzó Lajos: Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 5. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)

határozott munkát végezhessen. A városba és a városból semmi munkát nem hordhat. Eladni is csak a szokásos sokadalmak és vásárok alkalmával szabad neki. Árulnia is csak a város piacán, * az előre meghatározott helyen szabad. Ezeknek az alkalmaknak megszűnte után tartozik áruját azonnal .elraktározni és elszállítani. Ellenkező esetben büntetést helyez számára kilátásba a szabályzat. Ezen céh-szabályzat mellett való hosszabb időzést tehát az teszi indokolttá, hogy részletes felvilágosítást nyújt a XVI. századi kézművesipar csaknem minden mozzanatára. Igaz, hogy nem minden iparágra vonatkozólag, de szervezeti vonatkozású részét általánosnak lehet tekinteni. A céhszabályzatból további kiemelést érdemmel az a rész, mely ugyancsak általános érvényű; előírván, hogy tilos a céhmesterek közül bárkinek! is a mesterséghez nem értő egyénnel szövetkezni. Ugyancsak megtiltották, hogy kontárral, vagy céhen kívüli egyénnel szövetségre lépjen bármely céhtag is, hogy azok számára új holmit készítsen és azok a városban árulják azt. Ilyen esetben az áru elkobzásán túl, a mester is elveszti foglalkozását. A viszonteladásnak minden formáját meg akarják akadályozni és ezért hangsúlyozzák, hogy aki kolompártól, kufártól, vagy mástól ruhát venne nyereségre (dolmányt, nadrágot, mentét, süveget, kapcát, .tarsolyt stb.) és azt piacon árulná, az árut elkobozzák és az illetőt bíróság elé idézik.*

3 A versenyt akarták kizárni azzal, hogy a város piacán való megjelenést akadályozzák, kimondták, hogy azok, akik vidéken, vagy külső részeken laknak és a céhnek sem tagjai, sőt semmi más társaságban sincsenek, még vásárok alkalmával sent árulhatnak sem a piacon, sem pedig kapuk alatt. Ezeket mind a szabástól, mind pedig a varrástól eltiltják. Szabályozzák a nyersanyag beszerzését is. Ha valaki abaposztót hozna a városba és ezt végekben vagy bálákban bocsájtaná áruba a szabók tudta nélkül, vagy éppen azok ellenére, senki sem vehet belőle. Ha azt valaki mégis megtenné és pénzéi letenné érte, az anyagot elvehetik tőle, mert nyereségre vásárolta. A céh tagjai vásárlási előjogot is biztosítottak maguknak. Mindenki más csak akkor szereztet a behozott áruból, ha a szabók már nem tartottak igényt arra.** A XVI. századi iparfejlődést erősen befolyásolta a megyében a török veszély. Befolyásolja a fejlődést az a küzdelem is, mely Zápolyai János és I. Ferdinánd között dűlt. Ezekben, a feudális anarchiára jellemző harcokban, a gyulai polgárok is részt vesznek. így egy Somogyi Ferenc nevezetű nemes polgár is, aki a Zápolyai párt embere volt, s perbe került. A per során vált ismertté, hogy posztóval kereskedett, továbbárusítás céljából kapta hitelezőjétől. A kereskedelemnek is lassan vége szakad, mert Gyulának egyre nagyobb a stratégiai jelentősége. Hiába tartaná fenn jogát Gyula várára Brandenburgi György fia, Frigyes, a török *

3 Komáromy András: A nagyváradi szabók céh-szabályzata lGlt-ból. Történelmi Tár 1901. 127. 1. ** A Békés megyei céheknél szokásos volt, hogy a nagyváradiak privilégiumait vették át. V. ö.: llttó Lvt. O. L. Acta Mechauica. Com. Bekesiensis.