Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

Az oláh-cigány törzsek (fajták) a következők: 1. Lovára: lókercskedő. 2. Colára: szőnyegkercskedők. 3. *Khcklerasa: üstfoltozók. 4. Cerh&ra: »satorosok». 5. Masara: »halaszok«. 6. FodozOvo: kovácsok (fiírócsinálók). 7. Romano rom: »rézművesek«. 8. Bodnca: fémművesek. 9. Khcrilra: »alkahni munkasok« (házzal bírók). 10. Bugára I l. Curara 12. Patiinára 13. Drizara A törzsek különböző dialektust beszélnek és különösen jelentős ez az eltérés a FodozOvo, Romano rom, Bodoca, Patrinara (ezek hasonló nyelvjárást beszélnek) és a törzsek csoportjának többi tagjai között, — de azért egymás beszédét megértik. A főbb, oláh-cigány nemzetségek a következők: HcrcegeSt'e, (1 lercegszőlős község nevéből) CokcSt'c, DuccSt'c. KodcSt'c, DudumcSt'e, PirarieeSt'e, Mugurest'e, SoSojcSt'c, Cirikl'i, (jelentése: madár, — ősi totem — állat név?) Markulcst'e, Trandcst'c, Ruva (jelentése: farkas, — ősi totem — állat név?) Buzcst'c, CranCcSt'e, Ncncka (az ős, — Ncncka vajda nevéből) CanipaSoKt'e (csűfnévből) stb. A második főcsoportot alkotják a nem cigány-anyanyelvűck. Bj csoportba tartoznak a magyar-anyanyclvűek. Bg csoportba tartoznak a román - anyanyelvűek. A Bj csoportbeliek!, a kárpáti és az oláh-cigányok leszármazottai, akiket elődeik — valószínűleg a könnyebb asszimiláció reményében — nem tanítottak meg a cigány nyelvre. Különválasztásuk, most már szinte lehetetlen. A B

2 csoportbeliek két részre oszlanak: 1. Román-cigányok. (Pl. Elek, Békés megyei községben). 2. Teknő váj ó-cigányok. A román-cigányoknak nincsenek alcsoportjaik, — viszont a teknős-cigányoknak három fajtája él Magyarországon: a) Tiszaháti, (főleg a Nyírségben élnek). 1> Füstös*, (Füzesabony, Tiszafüred környékén élnek). c) Dunás, (Dunántúlon élnek). A cigányok elnevezésénél, négy szempontot kell figyelembe vennünk: l. Sajátmagukra alkalmazott megjelölés. 2. Az egy főcsoporton belüli, egymásra alkal-