Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

A botoló-táncok igazi hazája: Szabolcs-Szatmár megye. Békés megyében sajnos alig találkozunk vele. Mindenesetre szélcsebbkörű és alaposabb kutatást kell ezirányban végeznünk. A Békés megyében élő oláh-cigányság némely törzse, illetve nemzetsége megőrizte régi szokásait és még ma is aszerint él. Természetesen ezek az ősi szokások egyre inkább halványodnak, zsugorodnak, jelentőségükből vesztenek, megsemmisülnek. Erőssé, szinte ugrásszerűvé gyorsult e folyamat népi demokratikus államformánkban, — különösen a babonák terén. Ez a fejlődés iránya és rendje és ez helyes is. A néprajzkutatónak is kötelessége harcolni a babonák ellen, viszont — más foglalkozású emberektől eltérően — neki összegyűjteni, lejegyezni, rendszerezni és kiértékelni is kötelessége. Ezzel gyarapítja a tudományt, de ismeretei folytán, felvilágosító munkája is hasznosabbá válik. A néprajztudomány szempontjából igen érdemes közelebbről is megvizsgálni a cigányok éleiét, ugyanis a cigányok szokásaiban, hitvilágában, nyelvében stb. számos, tőlünk délre, délkeletebbre lakó nép (pl.: perzsa, török, görög, bolgár, szerb, román, stb.) szokásaira, hitvilágára, régi nyelvi sajátságaira vonatkozó adatol találunk, — nem is beszélve arról, hogy például egy — a magyar parasztság régi életével, szokásaival, babonáival, ősi mitológiai alakjaival foglalkozó — .néprajzkutató számára szinte felmérhetetlen előnyt jelent, ha ismeri a cigányok anyagál is, mivel ők, a parasztság körében már régen nem otthonos, elfelejtett szokásokat, babonákat — konzerválták. Mott következőleg bemutatok, egyes törzsek illetve nemzetségek körében még fellelhető néhány szokást és megemlíteni babonáikat is.36 A szüleléssel kezdem:

37 IIa valakinek terhessége alíltt sokat ég a gyomra, akkor egészen biztos, hogy a csecsemő hosszú hajjal fog születni. Torzszülöttek azért születnek, mert az anya terhessége alatt »mcgcsodalt« valami torzát, rútat. — Ha ilyet lát valaki, ilyenkor a balkéz hüvelykujját kell a szoknya korcába hátul bedugni. Ez véd a »rontás< ellen. Mikor az asszony szül, függönnyel (lepedővel) teljesen körülkerítik az ágyát jés a szülés után hat hétig nem hagyhatja el a szobát. (Még a WC-rc sem mehet ki.) — Ez idő alatt férjén kívül más férfi nem láthatja. Asszonyok látogathatják, — de ha közölük bárki is mcnstruálna a látogatás idejében, ezt az anyának be 36 Nem néprajzi szakfolyóiratról lévén szó, óvakodtam a törzsek, illetve a nemzetségek megnevezésétől. Az adatközlőket sem említem. Igyckezlcm tartózkodni az általánosítástól, mert számtalanszor előfordul, hogy ugyanazon nemzetség egyik-másik családja — pl. szomszédjától eltérően — már nem tartja ezt vagy amazt a .szokást. A babonákkal kapcsolatban is ugyanez a helyzet. 3' Lásd bővcblxm Lrdős Kamill: Terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás a magyarországi cigányoknál (Néprajzi Közlemények II. évf. 3—4 szám, Budapest, 1957.)