Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 3-4. Gyula, 1959)

A román-anyanyelvű cigányok két csoportját különböztethetjük meg, még pétiig az úgynevezett »román-cigányokat« és a teknővájó cigányok » füstös* elnevezésű fajtáját. Mielőtt hozzáfognék az egyes főcsoportok részletes ismertetéséhez, (alán nem lesz haszontalan ismertetnem az 1893. évi nagy cigányösszeírás néhány békés megyére vonatkozó adatát. Gondolom, az akkori helyzet felelevenítése támpontot fog nyújtani a jelenleg Békés megyében élő cigányok viszonyai és az akkori viszonyok összehasonlításához, jobb megértéséhez. Az összeírás, három csoportba osztja a cigányokat, mégpedig: állandóan letelepedett; huzamosabb ideig egy helyen tartózkodó; és végül a vándoreigányok.

13 Legnagyobbrészt a lakossággal vegyesen laknak a községekben; a házak aránya megegyezett a putrik és kunyhók arányával. (26. old.) Kb. 73 százaléka jár iskolába. Hz igen szép eredmény, mert pl. Bihar megyében kb. csak 15 százaléka jár. — A gyermekek többsége jó eredménnyel végzi iskoláit. (Ez, egyébként minden megyében így van. — 26. old.) A Békés megyei vándor-cigányok birtokában 25 kocsi, 23 sátor és 31 ló volt. — A mai Magyarországnak megfelelő területen, a legtöbb cigánykaravánt Baranya megyében találták és ezeknek számát tekintetbe véve Szabolcs-Szatmár, Borsod, Pest-Pilis-Solt és Zala megye előzte meg még Békés megyét. (Baranya megyében 54 kocsi, 55 sátor, és 97 ló volt a cigányok birtokában. Mint érdekességet említem meg, hogy pl.: Krassó-Szörény vármegyében 348 kocsijuk, 337 sátruk és 569 lovuk volt.) Kevés földterületük is van. A megyében összesen kb. 20 kat. hold. Ebből a gyomai járásban kb.:~9, a békésiben: 5, a békéscsabaiban!: 4 és a szarvasiban: 2 kat. hold. — Haszonbérlet föld nem volt. (összehasonlításképpen megemlítem, hogy a cigányok által bérelt föld területe Nagy-Küküllő megyében kb. annyit tett ki, mint akkoriban, a mai Magyarországnak megfelelő területen élő cigányok összes földbérlete. - Tcmes megyében meg éppen ennek a duplája. A cigányok bérelte föld Erdélyben majdnem kétszerese volt annak, mint amit a mai Magyarországnak megfelelő földterületen béreltek.) A könnyebbség kedvéért a továbbiakban I.-el fogom jelölni: az állandóan letelepedett cigányokat; II-vel: a huzamosabb ideig egy helyben tartózkodókat és Ill-mal: a vándor-cigányokat. És most vizsgáljuk meg a — Békés megye területén 1893 január 31-én tartózkodó — cigányok lakviszonyait és foglalkozását. 13 A következőleg felsorolt adatok csupán .Békés megye« címszó alatt szerepelnek, (tehát nem járások vagy községek szerint) éppen ezért, a cigányok létszáma nem fogja elérni a körülbelüli 3000-ct. (Pl.: Elek, Mezökovácsháza, Hatlonya nem tartozott akkor a megyéhez).