Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)

a harctérről szökött katonák — akiknek a száma egyre szaporodik — forradalmi eszméket terjesztenek. Ezért szükségesnek tartják a hadifoglyokat figyeltetni, és ha felforgató eszméket terjesztenek, megparancsolják, hogy velük a legkönyörtelenebbfll járjon el az elöljáróság.

3 A korabeli visszaemlékezések arról is bcszámolnak, hogy a munkások és parasztok titkos összejöveteleket tartanak, ahol helyzetük megváltoztatásáról, földosztásról és a népnyúzó hivatalnokok elűzéséről beszélgetnek. Kirobban a forradalom Az elégedetlenség 1918 nyarán oly méretet öltött, hogy a belügyminiszter indokoltnak látta a csendőrség megerősítését és egy csendőrkülönítményt helyezett Gyulára. Ennek feladata volt — mint ahogy a belügyminiszteri leirat mondja — az elégedetlen tömeg megfékezése és a szocialista eszmék ,eltiprása. A felfelé törő eszméket azonban Gyulán sem — épp úgy, mint az ország többi részében — nem lehetett eltiporni. Ilyen körülmények között érthető, hogy városunk lakossága kitörő ölömmel és lelkesedéssel fogadta az 1918 október 31-i forradalom hírét. A forradalom híre még aznap (csütörtök) este megérkezett. Aki .épkézláb ember-, katona, civil volt a városban, mind az utcán tolongott.

4 Mámorosan ujjongó csoportok alakultak. A katonák a sapkarózsát letépték és helyébe őszirózsát tettek. Mindenki harsogta: «Végle a háborúnak, kitört a forradalom!« , »Lje a Habsburgokkal' » tói jen a forradalom ! Az utcán öröm, a városházán vihar tombolt. Még a/nap este dr. Lovich Ödön polgármester az események hatására, és a tüntető tömeg nyomására gyűlést hívott össze, ahol bejelentette, hogy a Nemzeti Tanács végrekai főbizottságától táviratot kapott, mely szerint a Nemzeti Tanács /itvette a hatalmat és Károlyi Mihály elnöklete alatt népkormány alakult. A bejelentés után Martos Manó, a Szociáldemokrata l'árt helyi vezetője, a gyulai pártszervezet nevében javasolta, hogy alakítsák meg az ideiglenes végrehajtóbizottságot. Az ideiglenes végrehajtóbizottság meg is alakult. Következő napon (pénteken) tartotta első ülését, amikor a polgárőrség szervezésére és a város élelmezésének zavartalan biztosítására létrehozta a közélelmezési, közigazgatási, ellenőrző- és sajtóbizottságot. Továbbá vasárnap (november 3) délután 2 órára népgyűlést hirdetett a Nemzeti Tanács és a végleges végrehajtóbizottság megválasztására. November 2-án alakult meg a gyulai Katona Tanács. Vezetője Dobos alezredes lctt.5 November 3-án lelkesedéstől izzó tömeg hömpölygött már a kora délutáni érákban a Kossulh-tércn, hogy a szakadó eső ellenére is bebizonyítsa a Magyar Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását. Előbb a gimnázium tornatermébe húzódtak a/, eső elől, de mikor az szűknek bizonyult, kimentek a térre. Klőször dr. Bcrényi Ármin, a gyűlés elnöke emelkedett szólásra, aki a szabadság fejlődésének történelmi képét ismertette a fáraók zsarnokságától kezdve a mai napig. Ezután Mar3 Gyulai Állami Levéltár. 4 Mayer Vilmos Egyszer mégis győzünk. Gyula 1959. 7. I. & Scherer Ferenc: Gyula város története. II. köt. Gyula, 1938. 338. I.