Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)
tlult haza. Két napi viszontagságos út után érkezett Gyulára. Itthon a román parancsnokságon kellett jelentkeznie, ahol befogták és mindenféle megaláztatásban, sőt ütlegelésben is volt része. A románok kivonulása után behívták a Horthyhadsercgbe. Itt is hasonló volt a helyzete. Húsz hónapi szolgálat után haza engedték. Ezután szakmájában dolgozott. Szűcs Jánost sem tudta megtörni a szenvedés 1 ', a megaláztatás. Hű maradt az 1919-08 eszmékhez. A Horthy-fasizmus éveiben értékes felvilágosító munkát végScett a gyulai munkásság és agrárprolctáriátus között. Bátorította, lelkesítette őket és rendületlenül bízott a második proletárdiktatúra eljövetelében. Városunk felszabadulása után, amikor az ország különböző részein még elkeseredett harcok folytak, az elsők közt jelentkezett a kommunista pártba. 1945bcn; a rendőrséghez kapott beosztást. Itt dolgozott egészen 1957-ben történt nyugdíjazásáig. 1959. március 21-én ő is megkapta a tanácsköztársasági emlékérmet. Szakkörünk élmény- és adatgyűjtő munkáját mindketten példamutató módon segítették. II. Városunk népét a Szociáldemokrata Párt a következő kiáltvánnyal hívta 1919 március 15.-érc tüntető felvonulásra. Ez a nagyszabású demonstráció a szocialisták diadala volt és a proletárdiktatúra helyi bevezetőjének tekinthető.39 Elvtársak! 1848—1919- Munkások! Gyulaváros népe! Hetven esztendő műd el, amióta vérkcreszlségen ment át a népszabadságnak és nemzeti függetlenségnek megszületett érdek közössége. Hetven év múltán, teljes hatalommal uralkodtak â néjsen azok, akik a káros Ausztria járma alól a maguk javára szabadították fel ugly a limpet, hogy azt kizsákmányolhassák, kiszipolyozott bérmunkássá tegyék. Egycmlöseget hirdettek a törvény előtt, de osztályparlamentjükben rabszolga és dcrcstörvényekel alkottak. Testvériséget hirdettek, hogy a rendi uralmai felváltó kapitalista elnyomást törvénybe iktassák. Szabadságot ígértek és bilincsbe verték a sajtót, a gyülekezési és egyesülési szabadságot. Hosszú évtizedes nyomor, kín és szenvedés tette lenjetővé a forradalmi március lő-énck megünneplését. Ez a március 15, melynek ünneplésére hívunk benneteket össze, a proletárság igazi szaliadság ünnepe lesz. A gyulai szociáldemokrata párt 191*. évi március íá-én szombaton délután 2 tórakor TÜNTETŐ FELVONULÁST rendez. (íyülekezés délután fél 2 órakor a Kossuth-téren, ahonnan zárt négyes sorokban vonulunk fel. A felvonulás befejezésével