Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)

ket elvesztették. A választás titkosan történik. Hangoztatja a cikk továbbá, bogy sohasem volt ilyen széleskörű választójoguk a magyar dolgozóknak, összehasonlításul elég annyi; hogy az előző, 1910-cs országgyűlési .választásnál nő egyáltalán nem szavazhatott, nem volt szavazati joguk az ipari és mezőgazdasági munkásoknak, cselédeknek, katonáknak, 18—23 éves fiataloknak, sőt a szegényebb kisgazdáknak, az iparosoknak és kereskedőknek sem. A szavazás 1919-ig nem listával és titkosan, hanem nyilvánosan, élőszóval történt. , Városokban minden .">()() lakos után 1 tag választható. E szerint Gyulán, számítás szerint, 52 tagból fog állani a munkások, katonák- és földművesek tanácsa. A tanácsok az ügyek közvetlen intézésére községekből 5, városokban legfeljebb 20 tagú intézőbizottságot (direktóriumot) választanak. A városi és járási tanácsok minden 5 000 lakos után 1 tagot küldenek a megyei tanácsba (Békés megyében 56 tagot), mely szintén £gy intézőbizottságot választ (legfeljebb 40 tag). A megyei és városi tanácsok minden 50 000 lakos után 1 tagot küldenek a tanácsok országos gyűlésébe, mely a legfőbb törvényhozó és végrehajtó hatalmat gyakorolja. Békés megye 6 tagot fog delegálni — mondja a közlemény. (Ezek a következők lettek: Hat a Pál Békéscsaba, Rajki Sándor Orosháza, Kiszel Antal Gyula, Remete György Szarvas, őrsi ^Sándor Békés, és B. Molnár Imre Gyoma.) Ilyen előkészületek után köszöntött városunkra április 7.-e, a választás napja. Egyszerű dísznélküli, csendes és méltóságteljes volt ez a nap. Hétfő volt, köznap, melyet ünneppé varázsolt ez az aktus. Gyorsan jött a rendelkezés, gyorsan kellett végrehajtani, szinte forradalmi mozdulatokkal ment végbe ez a máskor oly zajos alkalom. Gyulán már reggel 8 órakor megkezdték működésüket a szavazatszedő bizottságok. A szavazást este 7 órakor zárták le és a szavazólapokat ínég aznap este a direktórium, mint választási bizottság elé terjesztették, ahol éjfél utánig munkálkodtak az összeszámoláson. A leadott szavazatok száma 5 635 volt.

26 Megolvasták a tiszta szavazólapok számát, majd sorra vették azokat, melyeken javítások voltak. Az érvénytelen és az ellenszavazatok száma igen csekély volt. A hivatalos lista elsöprő győzelmet aratott. E szerint a gyulai Munkás, Katona- és Földmíívestanáes tagjai a következők lettek. Ifj. Steigerwald István, Jdack Ferenc, Perei András, Pozsár György, Kiszely Antal, Belcznai Sándor, ifj. Raák Mihály, Desztig Pál, Wiszt József, Papp Károly, Király Jánosné, Bogár István, Marksteiner Anna, Móricz András, Sproch József, Vidé Lajos, Mihalek Péter, Szabó Ferenc, Szabó János, Gácsi József, Grünfeld Jakab, Diósi Béla, Martos Manó, ifj. Sal István, ifj. Schmidt Gyula, dr. Schriffert Ferenc, Somogyi Imre, Szálai László, Szlovencsák György, Szűcs János, Hanecker Zsigmond, Lavró János, Puskás János, Vidó György, Csomós János, Tollas Gábor, Csete Gábor, M. Szabó István, Kiss István, Nagy János, Kertész Ferenc, Purzsa Péter, Felföldi György, Sebcstény Ferenc, Földcsi István, L. Kovács Mihály, B. Kovács András, Nadabán János, Nadabán Traján, Vidó János, Halász Pál, és Csomós András. Legtöbb szavazatot