Hunya Sándor szerk.: Adatok a Tanácsköztársaság gyulai történetéhez (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 2. Gyula, 1959)

vagy személy elleni delliktumolc nem fordultak elő, s ^ellenforradalmi jelenségekel eddig nem észleltünk. A kispolgárság tőle telhetőleg igyekszik asszimilálódni, a burzsoá pedig feltétlenül és ellenvetés nélkül követi a kiadott rendeleteket. Rendeleteink kiadásánál szigorúan szem előtt tartjuk a Kormányzótanács rendeletét«.24 Az első szabad választás Szorgos munka közepette érkezed el városunk dolgozó népe az első szabad választás napjához, április 7.-hez. Az előkészületre sok idő nem volt. Ennek ellenére a Munka- Tanács mindent megtett, hogy a város népét megfelelően tájékoztassa a választás lefolyásáról. A tájékoztatás falragaszon, gyűléseken-és sajtón keresztül történt. Április 5-én (szombat) a Városi Munkás Tanács a választások ismertetésére ülést tartott. Az ülésen Ladányi elvtárs, a Forradalmi Kormányzótanács kiküldötte is részt vett. A gyűlésen megválasztották a szavazatszedő bizottság tagjait és kijelölték a szavazóhelyiségeket. Az első szavazatszedő bizottság az állami leányiskolában működött. Tagjai voltak: Kukla György, Kardos György, Patai Jánosné és Heilinger Károly. V kettes számú szavazatszedő bizottság az újvárosi körben működött, tagjai K. Szabó István, Szabó Ferenc, Marksteiner Anna és Debreceni Károly voltak. A hármas szánni a Wiszt-féle vendéglőben volt. fanjai Vidó György, Király Endre, Kolozsi Pétcrné és Szalu') Géza voltak. A négyes számú a Ludvig-féle vendéglőben állt a választók rendelkezésére. Tagjai M. Szabó [stván, Beleznai Sándor. Horváth Anna és Szalhmári Sándor voltak.- ' A következő napon (április 6) nagygyűlés volt a Kossuth-téren, ahol Saly Endre központi kiküldött is felszólalt. Saly Endre többek között ezeket mondotta: »Igen tisztelt Elvtársaim! A proletárdiktatúra nem végcél, az ,esak eszköz a végcél elérésére, mert csak ezzel az eszközzel lehet letörni azt az osztályt, mely Magyarország dolgozó népeit eddig a markában tartotta. Azok az urak, akik nem tartoztak a dolgozó munkásság táborába, megütköztek és nem tetszett nekik a proletárdiktatúra. Elhiszem, De higyjék el ők is, hogy nekünk sem tetszett a burzsoá diktatúra. Igei" tisztelt Elvtársaim! Szakítottunk a régi renddel és ezt a régi rendszert teljesen be akarjuk szüntetni. Nem kell nekünk militarizmusI Kaszárnya helyett kórházai építsenek nekünk, hogy legyen hová vinni a munkában meggörnyedt, kidőlt, munkaképtelenné váll munkást. A katonaságra eddig kidobott sok milliót fordítsák iskolák céljaira, nccsak az járhasson iskolába akinek pénze van, a tudomány mindenütt legyen szabad, hogy megszerezhesse a legszegényebb proletár is. Eddig csak a vagyonosok gyermekeinek volt módjukban iskolába járni és tanullakk i lenni, aminek következményeképpen a hivatalnokok is nagyrészt a gazdag emberek gyermekeiből kerültek ki és azért nem talált a szegény ember igazságot a 21 Gyulai Állami Levéltár. 2!» Vörös Zászló. 1919. ápr. 0.