Banner János: Régi kutatók – új feladatok. A gyulai múzeum kilencven éve (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 1. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1959)
Előbb mozgalmat indított, hogy a romokat rejtő területet »részvények útján* megvásárolhassa ásatás céljaira. — A »sed avcnam aion« örökébe lépett gyulai nemzetet azonban ezzel nem tudta megmozgatni. Máskép kísérelte meg tehát célját elérni. Akkoriban nyilt meg az állomáshoz vezető út. A város figyelmébe ajánlotta a törökzugi romokat — nem szószerint idézem, de valóságban — mint kőbányát. — Szerintem ez volt a múlt emlékeit annyira becsülő Mogyoróssy Jánosnak a legelhibázottabb lépése. Egy műemlékekben — a (szerencsére megmaradó váron kívül — egészen szegény alföldi városban, ahol ;a török mindent pusztulni hagyott, elpusztítani azt, ami legalább romokban még megvolt! ;j\ehéz ezt azzal is menteni, hogy így remélte a lappangó történeti emlékek előkerülését. És ném került ember a hivatalos Gyulán, aki ennek a szándékának lehetetlenségéről meggyőzze azt a férfiút, aki maga kérte a (fármegyét egy állandó régészeti bizottság alakítására »mely a vármegye területén lévő ősi telepeket és romokat figyelemmel kísérje és az előkerülő régiségek megvizsgálásáról és megóvásáról gondoskodjék*. Iga/., hogy ez a bizottság a megalakuláson kívül soha, semmit sem tett 51 . Szerencsére a kövek megmentették magukat, legalább is a hivatalos rombolástól. A város elhatározta, hogy megvizsgáltatja a köveket, megfelelnek) e a kövezésre. Két egykorú hírlapi cikkecske 52 is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Nem hiszem, hogy tévednék, ha írójának, de legalább is egy részük sugalmazójának Mogyoróssy Jánost tartom. Az egyik cikk szerint: »A törökzugi ásatások a megkezdett állapotban vannak. (Nb. nyilván a tulajdonos ásatott). Szakbizottság fog '.megjelenni, hogy a már eddig kiásott kövek minősége felől felvilágosítást adjon, mikép használhatók lennének-e útkövezésre, mely esetben városunk nagy előnyt nyerne, az elkerülhetetlen szükséggé vált vaspálya út készítésénél mind idő, mind pedig pénzügyi tekintetben. — Különben nagyon szeretnénk, ha a város ]megvéve a területet az ásatások folytatása mellett némi tekintettel lenne a talán lappangó történelmi emlékekre*. A másik az eredményről számol be: »A törökzugi ásatásokkal felhagytak, annyira, hogy a gödröket kezdik betömni. A város részéről egy szakbizottság megvizsgálta a köveket, melyek azonban véleményük szerint még útépítésre sem alkalmasak, túlnyomó lévén bennük a porhanyó mésztartalom s még emellett is igen költséges volna az ásatások folytatása. A város ugyan azon ajánlatot tette a tulajdonosnak, hogy a már kiásott és általa kiásandó .köveket hajlandó megvenni, mire a tulajdonos természetesen kedvező választ nem adhatott. Nézetük szerint azonban ha költségesebb is, de mindenesetre sikeresebb lenne, a kövekkel tataroztatni a megrongált utakat, különösen a város belső utcáiban, mint a nyaktörő gödröket földdel behordatni, mely egy eső után is csak sarat fog nevelni*. Eddig a két cikkecske, amelynek az egyesített címét adjuk meg most közel 90 esztendő után: ^Műemlékvédelem Gyulán 1871-ben«. Ezzel a nem éppen vidá!)1 . Implom. im 3. 52. Békés, 1871. III. 12. és III. IC. 1 Î
