Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

232 László 24.; Gál 33-34. 233 Sziklavári CD 71-72.: Az ismeretlen másoló „Vége" megjegyzéssel látta el a kézirat befejezését. 234 Legány 1975. 33. 235 Sziklavári 50.és 67.: Felirata: „Einlage zu Hunyadi László? Összesen 24 szólam. Borítóként egy üres, 109-112. oldalszámozású dupla fóliót használtak fel hozzá. 236 Legány 1975. 35. 237 Sziklavári 50. és 67.: Felirata: „Cadenza" Kezdetben kétszólamú, majd hárfával együtt négysorossá bővülő, nehezen áttekinthető, több lépésben megírt vázlat. Erkel Ferenc vázlatai alapvetően invenciózusabbak és színesebbek a későbbi megfogalmazásnál; Legány 1975. 36. 238 Sziklavári 51.; Sziklavári CD 206-208. 239 Sziklavári 51. és 67.: A kétkulcsos szisztémában lejegyzett hétoldalnyi kézirat a szöveggel ellátott énekszólamot tartalmazza, a kíséret helye üresen maradt. A szisztémakijelölést nem számítva egészen autográf a bevezető recitativo. Az énekszólam többi része (három, ugyancsak autográf átvezető ütem kivételével az ária két része között) a Himnusz-kopista írása. A 3. és 4. kürtstimmek Erkel bordó ceruzás javításait is tartalmazzák. Feltehetőleg másolási hiba miatt új oldalt fűztek a fol. З.а-hoz. 240 Sziklavári 52.; Adattár 1219.: Kassai István 1993. április 20-i levele szerint 1856. augusztus 14-én Bécsben, 1860. június 4-én Bukarestben, július 12-én pedig Zágrábban mutatták be az operát. 241 Legány 1975. 65. 242 Németh 1995. 131. 243 Sziklavári 52. 244 Sziklavári 53.: Lásd a partitúra fol. 2. b. első két ütemének mélyhegedű- és gordonkaszólamát: itt is az ő írásával szerepel ugyanez az anyag. A vázlatoldal következő sorának hangzatfigurációi is valószínűleg a Koldusok karának vonóskíséretéhez készültek. Az eredeti partitúrában: fol. 1-2.; Sziklavári CD 145-146. 245 Sziklavári 53.: Az eredeti partitúrában: fol. 20. a-25. a. 246 Sziklavári 53.: Az eredeti partitúrában: fol. 25. a-29. b. 247 Sziklavári 53.: Az eredeti partitúrában: fol. 38. a.-42. b. 248 Sziklavári 54.: Az eredeti partitúrában: fol. 60. a. (52. b.) 249 Sziklavári 54.: A „g-dúr" felirathoz tartozó vázlatok fokozatosan egyszólamúvá vékonyodnak. A „Voce" jelzés fölötti, kürtmentes dallam, a kezdő melodika korábbi változatának tűnik. A „Voce" megjelölésű (1. a.) oldal tetejének kétsoros szisztémában lejegyzett vázlatai az ezután jövő „tempo di Coro" feliratú szakaszhoz készültek. Az eredeti partitúrában: fol 79. a.-83. a. 250 Sziklavári 54.: Az eredeti partitúrában: fol 85. a.-87.b . 251 Sziklavári 55.: Az utolsó előtti szisztéma tizenhatodritmusú dallam-figurációj ára a partitúra 95. a. oldalán ismerhetünk rá. Az eredeti partitúrában: fol. 87. b. után, 95. a. 252 Sziklavári 55. és 68. 253 Sziklavári 55. és 68.: Címlapja: „Szúk Mátyás tulajdona I Duetto I Erzsébetből" A kézirat végén: „Eine. I Pesth 12 September 859 / Eigenthum: Suck." Valószínű, hogy az átiratot az a Szúk Mátyás (1816-1871) készítette, aki zenekari muzsikus volt. A duett helye a partitúrában: fol. 44. a.-71. b. 95