Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

következik. A románc a partitúra eredeti, húzások és betoldás nélküli alakja nyomán készült kivonat, ám az ária csak később került be a partitúrába. Annak zongorakíséretes kivonata a partitúra újabb átdolgozását követően került lemásolásra. A két részt utólag kapcsolták össze.

299 Az Erkel Gyula által írt énekszólamban a románc és az ária közvetlenül kapcsolódik egymáshoz. Az operaházi anyagban, Ilonka szerepszólamai között található meg a hozzá tartozó ének-zongora letét azonos fajtájú és vonalazású papíron, ugyancsak Erkel Gyula írásában.

300 A románc »Édes hazám" kezdetű szakaszából utólag 15. Énekszólam a Névtelen hősökből törölték az ismétlést. A legfontosabb változtatás az ária említett betoldása volt. Erkel Gyula már így másolta le. Az ária végső alakjának időrendiségénél több réteg különíthető el. A partitúrában található bordó ceruzás húzások, majd Erkel Sándor fekete tollas javításai egyaránt megelőzték Erkel Gyula kéziratát, s az ária lemásolását. A fol. 14. b - 15. a. cadenza ossiáit viszont (amelyek közül Erkel Sándor később az alsót kihúzta) Erkel Gyula az operaházi kivonatnál még átvette, de a múzeumi énekszólamánál már nem. Lehet, hogy egy hangversenyszerú megszólaltatás céljából másolta le? A partitúra utólag, ceruzával beírt hárfaakkordjai (fol. 12.) Erkel Gyula kéziratában még nem szerepelnek, az ária másolatában viszont már megtalálhatók. Tehát a hárfaszólam bejegyzését követte az ária ének- és zongoraletétjének elkészítése, majd összekapcsolása a románcéval. És mindez a változtatás csak a felvonás első jelenetét érintette! S vajon mi lehetett ebből az, ami Erkel Ferenc jóváhagyásával, vagy legalább a tudomásával készült?

301 Marosvásárhelyen egyébként fellelhető az opera egykorú zongorakivonata, melyből csupán az E. 75.72.1. leltári számon nyilvántartott lapok hiányoznak.

302 78