Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyulai katalógusok 12. Gyula, 2007)

1984. tavaszán született elhatározás a tárlat átrendezésére. Bencsik március 21-én kérte fel Németh Amadét, hogy a zeneszerző születése 175. évfordulójára megújuló kiállítás lektorálását vállalja el.

147 Áprilisban az Operaháztól kér jelmezeket, amire május 9-én Hunyadi László és Tiborc jelmezét ajánlotta fel a gazdasági igazgató.

148 Május 12-én Bencsik arról tájékoztatta Szabó Ferenc megyei múzeumigazgatót, hogy a kiállítás rendezésében a munkatársa, Gaál Jánosné az illetékes. Vele május 10-én a helyszínen tekintették át a tennivalókat. A forgatókönyv első változatát 10 nap múlva, a másodikat június 15-ére ígérte elkészíteni. Országos gyűjtést hirdettek. Jelentették, hogy a munka elindult, de az elképzelések még csak megfogalmazódóban vannak. Az átrendezés a 3. és 4. termet érintette volna. Kihagynák az aranykoszorút, s a terem közepén beépítenék az Erkelszínkört és a serlegeket. Továbbra is számoltak a meglévő hangszerekkel és a két székkel. Hangsúlyt helyeztek volna az utódokra, a tanítványokra, míg a külföldi zenei kapcsolatokat kihagyták volna.

149 Eszmei célként a gazdag életmű időrendben történő bemutatását tűzték ki, szem előtt tartva Erkel és szülővárosa kapcsolatát, valamint az Erkel-család magyar zenei életben betöltött jelentős szerepének, továbbá az Erkel kultusz hazai és nemzetközi kibontakozásának a feltárását. A bejárattól jobbra eső két teremben a pályakezdés idejét tervezték bemutatni az első sikerektől a híres operákig, a balra található 3. teremben került volna sor Erkel egyéb zenei tevékenységének, szülővárosával való kapcsolatának és az Erkel-kultusz kialakulásának ábrázolására. Itt kaptak volna helyet a hozzá kötődő bútorok és hangszerek. Ide egy audió-vizuális berendezés felállítását is tervezték. A 4. teremben pedig Erkel leszármazottainak anyaga kapott volna helyet. Ez utóbbi két teremről részletes forgatókönyv maradt fenn, látványtervvel együtt.

150 Ez alapján megállapítható, hogy a következő évben megvalósult kiállítás látványterve alapvetően erre a koncepcióra épült. (8. fotó) Május 24-én az Országos Műemléki Felügyelőségtől dr. Román András osztályvezető közölte, hogy az Erkel-ház utolsó lakásának felszabadításával a Dürer utcai szárnyban volna célszerű a múzeumot kialakítani, melyben a konyha-kamra németvárosi berendezést kapna, a régi tanterem pedig hangversenyteremmé alakulhatna.

151 Bencsik augusztusban megvált a múzeumtól, melynek igazgatását 1985. január 30-án dr. Czeglédi Imre vette át.

152 Megígérte a városnak, hogy február 18-ig elszállítja a kiállítási installációt, hogy lehetővé tegye a munka folytatását a házon.

153 40